Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptember 20-án elfogadta a német szövetségi kormány a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervét. Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos "beárazása" és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül. Ezt többek között olyan intézkedésekkel tervezik elérni, mint:
- az üzemanyagok literenkénti árát 2021-től fokozatosan mintegy 15 centtel (50,25 forint) emelik, ugyanakkor kilométerenként 5 centtel növelik a munkájuk miatt 20 kilométernél nagyobb távon ingázók adókedvezményét,
- fokozatosan 0,625 centtel csökkentik a villamos energia kilowattóránkénti árát,
- kibővítik az elektromos hajtású járművek vásárlását ösztönző támogatási rendszert, hogy 2030-ra a 7-10 millió közötti sávba emelkedjen a német utakon futó elektromos meghajtású járművek száma,
- a távolsági járatokra szóló vonatjegyekre általános forgalmi adóját (áfa) 19 százalékról 7 százalékra csökkentik, és a bevételkiesést a belföldi utakra szóló repülőjegyek adóterhének emelésével pótolják. Bevezetik a minimum jegyárakat is.
Utóbbira a légiközlekedési partnerek ingerülten reagáltak - olvasható a portálon. A német légiadók, amelyek aszerint változnak, hogy a járat rövid, közepes vagy hosszú távú, eddig 1,2 milliárd euróval terhelték az iparágat, a mostani intézkedések ehhez képest plusz hatszázmillió eurót jelentenek.
A minimum jegyárcvazt jelenti, hogy a tarifa nem lehet kevesebb, mint a járatot terhelő összes adó és illeték egy utasra eső összege. Van légitársaság, amely már elkezdett átállni a vonatközlekedésre.
