Az atombomba születésével egy idős a kérdés, a világ mely országainak lesz nukleáris fegyvere? Tom Lehrer amerikai humorista és matematikus még dalt is írt erről, és úgy vélte, hogy az USA és a Szovjetunió után Franciaországnak, Kínának, Indonéziának és Dél-Afrikának lesz atomfegyvere. Szerinte aggódnunk akkor kellett volna igazán, ha az USA Alabama állama is épített volna egy atombombát.
Ez a találgatás csak részben jött be, ám mi sem jellemzőbb a világon kialakult bizonytalanságra, hogy fel lehet tenni a kérdést: Németország lesz-e a világ következő nukleáris hatalma - derül ki abból a cikkből,a melyet Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution kutatóintézet vezető munkatársa jelentetett meg a Financial Timeson (FT). Nagy visszhangot kapott egy ezzel kapcsolatos cikk, amely Kell-e nekünk egy bomba? címmel jelent meg az egyik német hét végi újságban.
Mi legyen?
Az ezzel kapcsolatos vita két éve csörgedezik Németországban, nagyjából egyidejűleg azzal, hogy a NATO-val kapcsolatban egyre ambivalensebb álláspontot képviselő Donald Trump amerikai elnökké válása után a németek elkezdtek aggódni az USA kínálta biztonsági garancia elenyészése miatt. Amióta bevetették a világon az első atombombát, igyekeztek távol tartani magukat tőle.
Erre jó okuk volt. Németország a hidegháborúban frontország volt, amelyet az a veszély fenyegetett, hogy ha a két szuperhatalom fagyos viszonya forró konfliktussá súlyosbodik, akkor az első között válik radioaktív hamuvá. Berlin lelkesen vállalta, hogy tartja magát az atomfegyverek elterjedését megelőzni hivatott nemzetközi egyezményekhez. A területén tartott amerikai atomfegyverek az USA hadseregének szigorú ellenőrzés alatt álltak.
Az ország eddig nem hogy lemondott a katonai célú nukleáris technológiáról, hanem még a polgárit is feladta - emlékeztet az FT cikírója. Angela Merkel kancellár a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után - 180 fokkal megváltoztatva korábbi álláspontját - bejelentette, hogy 2022-ig bezárják az ország összes atomerőművét.
Nem kéne, de...
Az említett cikk szerzője sem azt ajánlotta a németeknek, hogy saját nukleáris fegyvert fejlesszenek, mert ez Németország elszigetelődéséhez vezetne, ami elfogadhatatlan. Egyetlen komoly politikai párt sem vállalná fel ezt a tervet.
Reálisabb lehetőségnek látszana viszont, hogy Berlin meggyőzné Londont és Párizst: adjanak védelmi garanciát Németországnak cserébe azért, hogy az beszáll atomarzenáljuk költségeinek finanszírozásába. Szakértők szerint jogilag kivitelezhető lenne ugyan egy ilyen megoldás, de ettől még a európai nukleáris hatalmak csoportja még nagyon távol áll a megvalósítástól és senki sem gondolhatja komolyan, hogy helyettesíthetné az USA atomvédőernyőjét.
Marad a dilemma
Így aztán marad az 1950-es évek óta nem látott biztonsági bizonytalanság - véli az FT publicistája. (Akkor vált Németország a NATO tagjával és kezdődött el az EU létrejöttéhez vezető európai gazdasági együttműködés.) Oroszország és Kína, amelyeket stratégiai partnereinek tekint egyre agresszívebben politizálnak Európában.
Az EU-n belül még olyan országok sem értenek egyet az Európa-projekt jövőjével kapcsolatos vitában, mint Franciaország, Spanyolország vagy a balti államok. Az USA garabonciás elnöke pedig szívesen mutatkozik autokraták társaságában és alig titkolja megvetését a jog uralmának elvére alapuló nemzetközi kapcsolatok iránt.
Mit kellene tenniük?
Merkel elismerte ezt a problémát, amikor arról beszélt, hogy Németországnak saját kezébe kell vennie a sorsát és külügyminisztere is valami hasonló víziót vázolt fel, amikor a közepes hatalmak globális szövetségéről beszélt.
A tudományos kutató szerint ha a németek azt akarják, hogy az USA-ban és Európában komolyan vegyék azt a szándékukat, miszerint készek nagyobb szerepet vállalni a világ biztonságának megteremtésében, akkor a hagyományos védelem terén kell erősíteniük. Nem lesz könnyű meggyőzniük ennek fontosságától a saját katonai erő fontosságában hagyományosan kétkedő német választókat.
A fotó forrása: Ludovic Marin/AFP
