Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A London School of Economics közlekedéskutatója nemrégiben azt javasolta, hogy ezerszám telepítsenek további kamerákat Nagy-Britanniában - olvasható a qubit.hu szemléjében. Ezen az idézett két kutató - szigorúan tudományos alapon - az alkalmazott statisztikai előrejelzés miatt pöccent be. A tanulmány konklúzióját ugyanis egyenesen a "traffipax-lobbira" szabták: "1000 új kamera évente 1130 balesetet, 330 személyi sérülést és 190 halálesetet előzhet meg".
Összevetik a balesetek számát a telepítés előtti és utáni két év adatai alapján. Csakhogy ez nem statisztikán alapuló tervezés, legfeljebb utólagos igazolás. Egy előzetes hatástanulmány matematikailag megalapozott (regressziós) becsléseihez más változókat is illik figyelembe venni, a közlekedés (és általában a valóság) ugyanis jóval több tényezős játék - figyelmeztetnek a szerzők.
Több változóval kellene számolni
Logikus, hogy a traffipaxokat javarészt olyan helyre telepítik, ahol korábban az átlagnál (jóval) több közlekedési incidens történt. Viszont a baleseti statisztikák azt mutatják, hogy egy-egy durvább karambol után magától is csökken az esetszám, hogy aztán random mintázatot mutatva újra növekedni kezdjen. A sebességmérés szükségességét alátámasztó érvek sorából rendszerint kimaradnak a rohamtempóban fejlődő biztonsági rendszerek, vagy a baleset-megelőzést tanrendbe iktató legújabb kori közoktatás - állítják a kutatók.
Szerintük azonban - ha már a statisztika tudományágát hívják segítségül a döntéshozók - sokkal több változóval illene számolni, különösen akkor, ha nem csupán az a cél, hogy az adófizetők pénzén vásárolt kamerákkal sarcolják tovább az adófizetőket. A szerzők szerint eddig a komolyabb matematikai apparátust felvonultató kutatások sem vezettek egyértelmű eredményre.
A kamerák balesetekre gyakorolt hatásának felmérésére szolgáló hagyományos megközelítések túlzottan optimisták. Ez félrevezető lehet a telepítés ár-érték arányának mérlegelésekor - figyelmeztetnek a qubit.hu szerint.
A Newcastle-i Egyetem kutatói a kamerák, illetve a sebességmérésre figyelmeztető táblák gyorshajtás-csökkentő erejét ugyan nem kérdőjelezik meg, viszont slusszpoénként azt javasolják, hogy a baleseti statisztikák külön adatként tüntessék fel a traffipax-frász miatt besatuzó úrvezetők miatti ráfutásos karambolokat.
