A hat legnagyobb brit energetikai cég közül öt jelentette be az elmúlt hónapokban, hogy kénytelen emelni az alapárain. Döntésüket kivétel nélkül a brexit káros hatásaival indokolták: a gyenge fontra, a befektetésekhez szükséges források előteremtésének nehézségeire és a kormány elvárásaira hivatkoztak - írja a BBC.
A miniszter szerint viszont a magas árakkal a hűséges ügyfeleket fejik meg. Állítását a brit versenyhivatal egy korábbi jelentésével támasztotta alá, amely egy kétéves vizsgálat után azt állapította meg, hogy bizonyos szolgáltatói tarifák áremelése nehezen indokolható. Ugyanakkor a Verseny és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) azt is közölte, hogy a szokásos tarifák korlátozása nem az ügyfelek érdekeit szolgálja.
Beavatkozhat-e a kormány?
Ezt a következtetést széles körben megkérdőjelezték, és elterjedt a spekuláció arról, hogy a kormány beavatkozhat-e egyáltalán a piac árképzésébe. Greg Clark energetikai és iparügyi miniszter szerint megtehetik ezt, vagy ahogy fogalmazott: korrigálhatják a piac működésének hiányosságait.
Bár erre jelenleg miniszterként nincs hatásköre, de úgy látja, itt az ideje, hogy a parlament megadja az ehhez szükséges jogköröket. Ezt nyomatékosította, hogy szerdán határozott fellépést ígért a szolgáltatókkal szemben. Arról egyelőre nem nyilatkozott, mikor érkezhet a brit \"rezsicsökkentés\".
A lépés azért is hasonlíthat a Fidesz-kormány 2013-2014-es rezsicsökkentéséhez, mert része lehet a Konzervatív Párt választási kampányának. Kedden Theresa May miniszterelnök bejelentette, hogy a brexittárgyalásokhoz szükséges társadalmi felhatalmazás biztosítása érdekében előrehozott választást kezdeményez az Egyesült Királyságban, amit a parlament szerdán elfogadott. A képviselők mandátuma 2020-ig tartott volna.
