Az athéni kormány várhatóan ezen a héten sem jut megegyezésre Görögország hitelezőivel arról, milyen intézkedéseket kellene hoznia annak érdekében, hogy teljesítse a 2015 augusztusában elfogadott harmadik hitelcsomag feltételeit - írja a Bloomberg. Emiatt megismétlődhet a két évvel ezelőtti dráma, a mikor a felek hónapokig vitatkoztak a teendőkről, miközben a görög állam kifutott a pénzéből, és hajszál híján összeomlott.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök ugyan azt ígérte, hogy március 20-ára megegyezésre jutnak az eurózóna pénzügyminisztereivel (eurócsoport), ám szakértők szerint ma már az egyezség áprilisi megkötése is túl optimista várakozás. A felek a szokásos ügyeken vitáznak: a hitelezők további megszorításokat és az állam szerepének csökkentését akarják a gazdaságban, amire a görög vezetés egyelőre nem hajlandó.
Nyugdíjcsökkentés
A legélesebb kérdés talán a nyugdíjkassza további lefaragása - az adósságválság 2010-es kirobbanása után számos esetben csökkentették az addig meglehetősen nagyvonalú görög nyugdíjakat. Az eurótagállamok azt akarják, hogy Görögország a GDP egy százalékával mérsékelje a nyugdíjkiadásokat 2020-ban, míg Athén fokozatos mérséklést ajánl 2020 és 2022 között - derült ki az athéni ekathimerini.com cikkéből.
További vitatéma az adómentes jövedelem határának emelése, amit a kormány csak úgy vállalna, hogy kompenzálná azokat, akik emiatt rosszul járnának. Athén belemenne a vállalatok adóterheinek mérséklésébe, de ezzel egyidejűleg le akarja faragni az ingatlanadót, amelyet gyűlölnek a görögök. Ezt az egyik korábbi kormány vezette be megszorításként, és az adóelkerülés kivédése érdekében a villanyszámlájukon fizetik az emberek.
Liberalizálás
A dereguláció keretében a hitelezők az energiapiac további felszabadítását akarják. Szakértőik úgy látják, hogy az elektromos áram vásárlásával kapcsolatos jelenlegi aukciós rendszer, amelynek célja, hogy az állami termelőn kívüliek is bejussanak a piacra, nem nyitja elég tágra a kaput. Ennek segítségével nem lehet 50 százalékra csökkenteni az állami szereplő súlyát 2020-ra, ahogy arról a kormánnyal korábban megegyeztek.
A munkaerőpiac liberalizálásával kapcsolatos patthelyzet érzékeltetésére a Bloomberg idézi az athéni pénzügyminisztérium múlt hét végi közleményét, miszerint ezt a kérdést nem rendezhetik el egymás között egymással vitatkozó technokraták.
Beadja a derekát
A hét éve tartó görög adósságválság gyakorlatilag a hitelek feltételiről, a görögök és a kölcsönt nyújtó országok vállalásairól folytatott viták végeláthatatlan sorozata. A programok felülvizsgálata újra és újra patthelyzetekhez vezet, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a görög kormány a következő hitelrészlet átutalása híján nem tudja kifizetni az államadósság lejáró részét.
Ez most július közepén következhet be. A helyzetet rontja, hogy a múlt év végén váratlanul zsugorodott a gazdaság és az amúgy is magas munkanélküliség újra nőtt. A gazdasági kilábalás megint a politikai számítások miatt késik - véli Nicholas Economides, a New York-i közgazdász professzor. El fog jönni egy pont, amikor Ciprasz kénytelen lesz engedni, a kérdés az, hogy mikor.
