Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Örömmel nyugtázta a világsajtó, hogy a Koike Juriko volt védelmi miniszter személyében egy angolul jól beszélő, az olimpiát pártoló kormányzó került Tokió élére - derült ki a Washington Post cikkéből. A 64 éves Koike, aki egyszer Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, az USA első nő elnökjelöltjéhez hasonlította magát, az első nő vezető a japán főváros élén.
Sikerét pártjával, a jobbközép Liberális Demokratapárttal dacolva érte el, ugyanis önállóan indult a párt hivatalos jelöltjével szemben. A szavazáson csak a jogosultak 27 százaléka vett részt, de a voksolók túlnyomó többsége őt támogatta.
Tokió az ő irányításával készülhet fel a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésére, ami nem lesz könnyű menet. Elődje ugyanis részben már az olimpiával kapcsolatos botrányok miatt kényszerült távozni posztjáról (lásd első keretes írásunkat). Ráadásul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt sportággal - köztük a japánok szívéhez közel álló karatéval - bővíti a játékok műsorát Rióhoz képest.
Olimpiai matek
Makrogazdasági nézőpontból nézve Japán jól járt azzal, hogy Tokió elnyerte a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát - írta a skift.com hírportál. A Bank of Japan becslése szerint az esemény előkészítése és lebonyolítása, az infrastrukturális beruházások és az idegenforgalom megugrása összesen 30 ezer milliárd jenes (250 milliárd dollár, ez a magyar GDP majdnem kétszerese) lökést ad a szigetország gazdaságának.
Ugyanakkor az olimpia rendezése újabb bizonyítéka annak, ami évtizedek óta rosszul megy Japánban. Az ország vezetése ahelyett, hogy modernizálná a gazdaságot vagy megoldást találna a társadalom elöregedésére, különböző beavatkozásokkal, ösztönzésekkel időt próbál nyerni. A közgazdászok máris azon vitatkoznak, hogy a játékoknak köszönhető gazdasági fellendülést milyen visszaesés követi majd. A gondot olyan súlyosnak látják, hogy saját nevet adtak neki: ez a 2020-probléma.
Összeomlás, recesszió
A \"vészmadarak\" legenyhébb forgatókönyve szerint a tokiói ingatlanpiac összeomlik az olimpia után. Mások recessziót várnak, a legpesszimistábbak szerint pénzügyi összeomlás követheti a játékokat. Az utóbbiak érve szerint a japán államadósság már most is eléri a GDP 240 százalékát; ami nem gond, amíg a kamatok alacsonyak. Amíg ez a helyzet, a kormány képes menedzselni a tartozásokat, a hitelköltségek megugrása nyomán azonban bajba kerülhet.
Japán persze még mindig a világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan high-tech ágazatokkal, mint a robotipar, és vannak tartalékai gazdasági helyzete javítására. Az elöregedés miatt fogyó munkaerőt ugyan nem pótolhatják bevándorlók - akikkel szemben elzárkózó az ország -, de a gyerekeikkel otthon maradó nők mozgósítása vagy a nyugdíjkorhatár 75 évre emelése például hozhat némi enyhülést.
Tüske a görbén
Az államadósságot ugyanakkor növelheti az olimpia költségeinek elszállása. Tokió hárommilliárd dolláros büdzsével adta be pályázatát és a szervezőbizottság egyelőre nem frissíti költségbecslését, mondván: még számolják a kiadásokat. Nem hivatalos számítások szerint azonban 15 milliárd dollár (4400 milliárd forint, a Paks II atomerőmű építésére felvett orosz hitelt közel másfélszer meghaladó összeg) lehet a végső cech.
A japánok kiváló munkamoráljuknak és szervezőkészségüknek köszönhetően jók a nagy projektek lebonyolításában, de eddig nem voltak képesek megújítani országuk gazdaságát - állapította meg Kobajasi Sinicsiró, a Mitsubishi UFJ Research and Consulting tanácsadó cég vezető elemzője.
A 2020-as nyári játékok előkészítése és megrendezése szerinte is csak egy tüske lesz a japán gazdaság mozgását leíró, lefelé mutató görbén. Mindenki aggódik Japán jövőjéért, a tokiói olimpia az egyetlen világos pont a sötét jövőképen - véli a szakértő.
Az írás eredetileg a Napi.hu által kiadott a 100 leggazdagabb 2016 kiadványban jelent meg.
