A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal a Brexit következményeiről fog tárgyalni - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, miután a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében részt vett a V4 külügyminisztereinek tanácskozásán. A Londonnal a \"közeli jövőben valószínűleg folytatandó\" V4-es egyeztetés során \"civilizált módon értekeznének\" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról.
A magyar kormány tiszteletben tartja a brit polgárok döntését, és teljes mértékben ellenzi az uniós intézmények Nagy-Britanniára irányuló nyomásgyakorlását a kilépési szándék mielőbbi bejelentésére vonatkozóan. A külügyminiszter a találkozón elmondta, hogy Magyarország két nagyon fontos érdeket fog képviselni a kilépésről szóló tárgyalásokon: egyrészt azt, hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés maradjon fenn Nagy-Britannia és az Európai Unió között, hiszen a brit vállalatok komoly szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, a magyar-brit kereskedelmi forgalom pedig dinamikusan bővül. Másrészt fontos érdekünk, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó magyar emberek munkavállaláshoz fűződő jogait és érdekeit.
A magyar kormány álláspontja szerint a brit népszavazás tanulsága egyértelmű: az Európai Uniónak alapvető és mély változásokra van szüksége, és világossá vált, hogy európai politikát nem lehet az európai emberek akaratával szemben folytatni.
A V4 lehetséges bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva - amely például a katonai együttműködés keretében Romániára vonatkozna - Waszczykowski úgy reagált: a visegrádi csoporton belül ma \"nincs olyan légkör, amely intézményes bővítést tenne lehetővé\", ugyanakkor továbbá is lehetséges az úgynevezett V4 plusz formátum alkalmazása. Ilyen módon a tagországok többek között a Benelux-államokkal és a közép-ázsiai országokkal tárgyaltak már.
A lengyel külügyminiszter nem zárta ki \"új formátumok\" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.
A varsói csúcson pénteken bejelentett döntést - amely szerint Lengyelországban és a balti államokban a NATO négy, összességében mintegy négyezer katonából álló zászlóaljat állomásoztat rotációs rendszerben - Waszczykowski úgy értékelte: nyilvánvalóan nem olyan erőről van szó, amely \"képes lenne más állam egész hadseregét feltartóztatni\".
Mindazonáltal a lengyelországi zászlóalj más NATO-egységekkel - többek között a 2014-es newporti csúcstalálkozó értelmében lengyelországi parancsnokságokkal is működő gyorsreagálású erőkkel, a 2017 folyamán a kelet-közép-európai országokban telepítendő mintegy 4200 tagú amerikai páncélos dandárral, valamint a rakétapajzs 2018-ban létesítendő lengyelországi elemét védő amerikai katonákkal - együttvéve \"komoly erővé\" válhat - vélte a lengyel külügyminiszter.
Waszczykowskit megkérdezték, hogy a V4 egységes-e, miután Magyarország és Csehország nem támogatta NATO-egységek kelet-közép-európai állomásoztatását. Ezek az országok \"nem folyamodtak a katonai erők állomásoztatásáért, de nem is akadályoztak meg másokat az erre irányuló törekvésekben\" - válaszolt, hozzátéve, hogy \"ezen a téren nagyon jól áll az egység\".
A fenti KKM!MTI-fotón a visegrádi országok külügyminiszterei láthatók: Lubomír Zaoralek cseh, Miroslav Lajcák szlovák, Szijjártó Péter magyar és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.
