Az amerikai kormány képviselői igyekeznek nyomást gyakorolni kínai kollégáikra a két ország hagyományos éves kormányzati szintű tanácskozásán annak érdekében, hogy a kínai gyártók fejezzék be a világ elárasztását acéltermékekkel - írta a Washington Post.
A pekingi vezetés korábban ígéretet tett az acélipar zsugorítására, Washington ennek betartását igyekszik sürgetni. Az USA álláspontja szerint a kínai áru inkorrektül alacsony áron kerül a piacra, amivel veszélyezteti a világ más termelőit és munkahelyek elvesztéséhez vezethet.
Az acélexport-zuhatagra Washington dömpingvámmal reagált, az európai hatóságok kereskedelmi vizsgálatot indítottak az ügyben.
Barátságos beszélgetés
A világ két legnagyobb gazdasági hatalmának évente megrendezett stratégiai és gazdasági párbeszéde ritkán végződik azzal, hogy a felek megállapodásra jutnak valamiben. Céljuk, hogy tisztázzák álláspontjaikat, eloszlassák a félreértéseket.
Peking néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy több millió munkahely elvesztésének árán is vállalja nagyra hízott, állami kézben lévő acél- és széniparának visszafejlesztését. Ugyanakkor más jelentős szektorokról, köztük az alumínium-, az üveg- és a napelemgyártásról nem kívánnak lemondani.
Klímaügyben egyetértés
Az Egyesült Államok azt is szeretné elérni, hogy Kína nyissa meg pénzügyi és más szolgáltatásai piacát. Az ezekben a gazdasági ágakban érdekelt külföldi szervezetek arra panaszkodnak, hogy az ázsiai ország igyekszik kizárni őket belső piacáról, amivel megsérti a szabadkereskedelmi megállapodásokat.
Washington azt is szeretné, ha Peking felgyorsítaná a felhalmozott vállalati adósságok leépítését. Ez a probléma közgazdászok szerint. egy a gazdasági növekedést durván lefékező krízishez vezethet.
Kevés kérdésben van egyetértés a felek között. Ilyen az, hogy mindketten teljesíteni a tavaly párizsi klímacsúcson elfogadott vállalásaikat az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Sok kicsi egy nagy ellen
A politikai témák két kérdéskör köré csoportosulnak. Az egyik Észak-Korea nukleáris fegyverkezése. Az amerikai fél azt akarja, hogy ez ügyben a két világhatalom együtt lépjen fel, ahogy azt az iráni atomprogram megnyesegetésével kapcsolatban az elmúlt években tette.
A másik kritikus kérdés a Dél-kínai-tenger térségében kialakult, katonai fenyegetésekkel színezett feszültség. Kína olyan államokkal került szembe, amelyek egy része az USA szövetségese. Az ázsiai óriásnak vitája van a Fülöp-szigetekkel, Tajvannal, Indonéziával, Vietnammal és Bruneivel, Japánon kívül, amellyel évek óta szkanderoznak néhány olajlelőhelyek szomszédságában lévő szigetért.
Az ügy tétje, hogy évente ötezer milliárd dollárnyi kereskedelem hajózási útvonala a térség. A Fülöp-szigetek abban bízik, hogy a nemzetközi bíróság elismeri gazdasági érdekeit a régióban egy ez ügyben 2013-ban indított perben, ám Peking jelezte, hogy nem fogadna el egy ilyen döntést. A helyi államok attól tartanak, hogy Kína \"védelmi zónának\" minősíti a terület egy részét. Peking viszont rossz néven veszi az amerikai haditengerészet fokozódó jelenlétét a Dél-kínai-tengeren.
