Továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az \"emberiesség parancsolatára\" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve \"nem volt olyan nagyon különleges\" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán \"egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal\".
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak \"hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket\", akik ezért gyalog indultak útnak. Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a \"kérelmező\" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
\"Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült\" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel \"sok ukrán menekültje van\". \"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást\" - mondta.
Angela Merkel vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább \"polarizáció és átpolitizálódás\" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei. Elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy \"a multikulti nem megoldás\", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.
