Szaúd-Arábia fontolgatja, hogy tőzsdére viszi az állami tulajdonú olajvállalat, a Saudi Aramco egy részét. Ha a gondolkodást tett követi, akkor - a pakett nagyságától függően - a világ messze legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata jöhet létre. A cég a világ legnagyobb olajtermelő vállalata: minden nyolcadik hordót olajat ez a vállalat hozza a felszínre - emlékeztet a Financial Times (FT).
Mohammed bin Salman, a királyság helyettes koronahercege lelkesedik az esetleges első tőzsdei kibocsátás (IPO) iránt - derült ki a The Economistnak adott nyilatkozatából, amelyben azt is elárulta, hogy az ügyben a következő hónapokban születhet döntés.
Azt hiszen, hogy a szaúdi tőkepiac és az Aramco érdekit is szolgálná az IPO - tette hozzá. A tőzsdei jelenlét átláthatóbbá tenné a vállalatot, segítene a korrupció visszaszorításában, amennyiben ilyesmi előfordulhatna az Aramco háza táján.
Giga-mega-óriás
Az óriási cég egészének tőzsdei bevezetése egy ezermilliárd dollárban mérhető értékű piaci szereplőt eredményezne. Összehasonlításképpen az Apple, a világ jelenlegi legnagyobb kapitalizációjú tőzsdén jegyzett cége 543 milliárd dollárt ér.
Bankárok és szaúdi állami tisztviselők szerint az elmúlt években voltak viták az állami olajcég tőzsdei bevezetéséről, ám Mohammed herceg megjegyzése eddig a legegyértelműbb jele annak, hogy a lépést az ország legfelsőbb vezetői is támogatják. A Saudi Aramco tavaly májusban került a herceg irányítása alá, miután elválasztották az ország olajiparának többi részétől.
Méreteire utal, hogy a sivatagi ország rendelkezik a világ bizonyított olajkészleteinek 16 százalékával, 268 milliárd hordóval. Ez majdnem 11-szerese az Exxon Mobil készleteinek. Az amerikai multi piaci értéke 322 milliárd dollár.
Tetszeni fog
Egy szaúdi tisztviselő szerint az előkészítés elején tartanak. Az biztos, hogy a cég részvényeiből hazai és külföldi befektetők is vásárolhatnának. Várakozások szerint az IPO növelné a királyi család népszerűségét.
Szaúd-Arábiában jelentős reformhullám indult - fejtegette az FT-nek John Sfakianakis, Rijádban dolgozó közgazdász. Az alacsony olajár gyökeres átalakításokat kényszerít ki, miután deficitessé tette a költségvetést. Az IMF becslése szerint tavaly 34,5 százalékkal zuhantak az ország bevételei, ami 98 milliárd dolláros lyukat ütött a büdzsén.
A reformok részeként privatizációt - a nemzeti légitársaság, a repülőterek és a közszolgáltatók részleges eladását -, az energiaárak növelését és bizonyos adóemeléseket terveznek. Ez veszélyezteti a szociális békét, de a kormány kényszerpályán van.
Ilyen nagy a baj?
Ezt látszanak igazolni az Aramcóval kapcsolatos tervek, amelyek már-már 180 fokos fordulatot jelentenek a királyság eddigi magatartásához képest. A korábban amerikai kézben lévő olajipari vállalatokat a hetvenes években államosították azzal az ideológiával, hogy visszaszerezzék az uralmat az ország természeti kincsei felett az imperialistáktól.
Szakértők szerint az ellentétes úton úgy indulhatnak el, hogy vagy csak az Aramco leányvállalatait, petrolkémiai cégét és olajfinomító divízióját viszik a tőzsdére, vagy egyből az anyavállalat részvényeit bocsátják ki. Az utóbbi tartalmazza az olajkitermelést.
Óvatosan!
Olajipari elemzők ugyanakkor valószínűtlennek tartják, hogy eladnák a feltárásokat és a kitermelést kezében tartó cég egy részét is. Azt mindenki biztosra veszi, hogy - hasonlóan Kínához és Oroszországhoz - Szaúd-Arábia is megtartja az állami többséget legnagyobb energiavállalatában.
Tőzsdei szakértők szerint ha kibocsátás olyankor történne, amikor az olaj ára nem éri el 40 dollár/hordós szintet, akkor a papírokért nem kapnák meg azok valódi értékét. Márpedig lehet, hogy éppen az alacsony ár miatt fontolgatják az IPO-t. Lehet, hogy a szaúdi vezetés arra számít, hogy tartósan alacsony marad az ár, ezért akar külső tőkét bevonni a nemzeti olajvállalatba.
