A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint \"tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk\". \"Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember befogadását jelenti Franciaország számára. Megcsináljuk!\" - fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök.
A menekültek befogadása \"Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot\" - mondta Hollande. Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel.
A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását.
Német-francia közös álláspont
Hollande arra is emlékeztetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus \"robbanni fog\", és az \"Schengen végét\" fogja jelenteni. Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna.
\"Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni\" - fogalmazott Hollande.
Mint gondoltak volna ezek az országok 30 évvel ezelőtt?
\"Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!\" - tette hozzá. A \"gigantikus humanitárius válság\" elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal.
\"Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olyan központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni\" - figyelmeztetett Hollande.
\"Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak\" - vélte a francia elnök. Hozzátette: \"A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak\".
A terroristák ellen is fel kell venni a harcot
A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború \"ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek\" az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg \"a fundamentalizmus gyűlöletet szít\". Az Iszlám Állam \"Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt\" - hangsúlyozta a francia elnök.
\"Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben\" - mondta Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel.
Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.
A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte \"következetlen és irreális lenne\". \"Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne\" - hangsúlyozta. \"Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget\" - fűzte hozzá.
Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában. \"Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak\" - mondta Hollande.
