A kínai gazdaság körüli anomáliák és az emiatt felpörgött aggodalmak alaposan ráijesztettek a befektetőkre, ha a tőzsdeindexek múlt hét eleji teljesítményét nézzük. Ami a világgazdaság lassulását illeti, lehet, hogy a befektetők megijedtek az elmúlt napok, hetek eseményei láttán, de több elemzői vélemény is inkább arról szólt, hogy azért globális recessziótól nem kell tartani. Az utóbbi véleményen lévők között található például a Goldman Sachs is, amely - biztos, ami biztos - a fejlett piaci eszközök felülsúlyozását javasolja a következő 12 hónapra a feltörekvőkkel szemben.
A bank elemzői úgy vélik, hogy a fejlett piacok relatíve védettek maradnak a kínai és a feltörekvő piacok gyengeségeitől. Sőt, a fejlett gazdaságoknak az alacsony energiaárak is lendületet adhatnak. A Goldman szerint több feltörekvő gazdaság kicsi, nyitott gazdaság, ezek közül pedig azok, amelyek nyersanyagokat adnak el Kínának, minden bizonnyal nyomás alatt maradnak.
Magyarország mennyire kitett?
A Morgan Stanley elemzői arra figyelmeztettek, hogy a régiót - benne Magyarországgal - számos csatornán keresztül elérheti az ázsiai ország keresletének visszaesése annak ellenére, hogy az exportjukon belül viszonylag alacsony Kína súlya. Magyarország közvetlen kínai exportja a teljes kivitel 1,5 százalékát teszi ki az elemzők kimutatása szerint, ami magasabb, mint a lengyel 1, a román 1,1 vagy a cseh 1,2 százalékos arány. A közvetett kivitelünk viszont közel háromszorosa a közvetlennek, a teljes kivitel 4,4 százalékát teszi ki, míg a többi régiós országban ez 4 százalék alatti. A GDP-hez képest nézve Magyarország kínai exportaránya a GDP 3,5 százalékára rúg - Csehországban ez 3,3, Lengyelországban és Romániában 1,2.
Magyarország makromutatóira egyelőre közvetlenül nincs hatással a kínai lassulás - véli Priegl Máté, a Pioneer Alapkezelő Zrt. részvényelemzője. Azonban a devizaárfolyam-mozgásokon és a BUX esésén keresztül már bennünket is érintettek a Kínából induló globális hatások. Hosszabb távon az európai gazdaságon - főleg a német termelő vállalatokon - keresztül érvényesülhet negatív tendencia, hiszen Európa és ezen belül Németország számára Kína kiemelten fontos kereskedelmi partner.
Németország 2014-ben 99 milliárd dollár értékű árut exportált az ázsiai országba. Miután a német export önmagában kiteszi az egész EU Kínába irányuló kivitelének közel felét, így Európa legnagyobb gazdasága a kereskedelmi csatornákon keresztül a leginkább kitett az összes EU-tagállam között. Ezen belül is az autóiparon keresztül hathat a visszaeső kínai kereslet.
Miért esett vissza a kínai kivitelünk?
Ezek alapján az sem meglepő, hogy a legnagyobb indirekt hatás Németországon keresztül érheti a régiót - köztük Magyarországot is - a kínai lassulás miatt, összességében pedig a közvetett hatás nagyobb lehet a közvetlennél - véli a Morgan Stanley. Bár a kínai lassulás egyelőre nem látszik a régiós exportadatokon sem, Németországban már látható a kivitel visszaesése Kína felé, így az élénk német kapcsolatokkal rendelkező országokban jobban érzékelhető lesz majd a hatás. A KSH a Kínába irányuló magyar export 2015. január-májusi időszakban csökkent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, a 2014-es 885,3 millió dollárról 657,9 millió dollárra. Ezt a bő 25 százalékos mínuszt megelőzően végig dinamikus növekedést mutatott a magyar statisztika.
A visszaesés oka a KSH adatai alapján egyértelműen a járműipar exportjának zuhanásában keresendő. Ez az ágazat a korábbi években nagyjából a kivitel kétharmadát adta, az idén ez az arány alig haladta meg az 50 százalékot. A kínai export 227 millió dolláros visszaesésének közel felét a járműgyártás exportjának csökkenése idézte elő, további bő egyharmad pedig az ún. gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása tevékenységhez köthető.
Mivel a magyar exportot - és ez különösen igaz a kínai relációra - nagyban befolyásolják a meghatározó multinacionális cégek egyedi döntései, Kína kereslete pedig valójában nem csökken, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ebből az adatból - véli Szunomár Ágnes, a MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa. Úgy látja, az elsősorban a német járműipari cégek jelentette közvetett kivitelen túl a szolgáltatószektornak és a zöld technológiáknak van keresnivalójuk a kínai piacon, ahogyan erre már vannak is példák. A kutató szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság megérezze a kínai gazdaság gondjait, recesszióba kellene süllyednie az ázsiai országnak.
Erről ugyanakkor szó sincs, nincs hatalmas baj Kínában. A növekedés ugyan lassul, de ennek első jelei már a kétezres évek elején megfigyelhetők voltak, ami után már állami beavatkozással, mesterségesen tudták magasan tartani a növekedés ütemét. A szakértő úgy véli, a 7 százalék körüli idei GDP-bővülés megvalósítható - igaz, egy alacsonyabb, 6-6,5 százalékos tempó egészségesebb és tarthatóbb volna a kínai gazdaság számára. Az elemzőket a gazdaságot korábban húzó ipar lassulása aggaszthatja, de érdemes arra is figyelni, hogy eközben a szolgáltató szektor 8-10 százalékos növekedést produkál és a belső fogyasztás - ha lassan is, de stabilan - emelkedik. A kérdés az - véli a kutató -, hogy mennyi ideig tart és mennyire lesz zökkenőmentes az az átmeneti időszak, amíg a szolgáltató szektor és a belső fogyasztás átveszi az export és az ipar meghatározó szerepét a növekedésben.
Nem lesz ebből globális recesszió!
A fekete hétfőt követően már több elemző azon a véleményen volt, hogy a kínai piacokon látott zűrzavar nem tükrözi a világ második legnagyobb gazdaságának szélesebb értelemben vett állapotát. Az eszközbuborék kipukkadása nem mond semmit a kínai gazdaság állapotáról - idézte a CNBC Mark Williams, a Capital Economics ázsiai gazdasággal foglalkozó vezető elemzőjének kommentárját. A szakember szerint az utóbbi makroadatok pozitívabbak voltak annál, mint amit a szalagcímek sejtetnek - szerinte ugyanis a gazdaság nagy része még mindig erősnek látszik. Ráadásul Kínában a döntéshozóknak még mindig megadatott az a luxus, hogy lazítsanak, ha szükséges.
Williams szerint azonban az eszközárakban egy éve indult emelkedés inkább spekulatív jellegű volt, mint a fundamentumokban bekövetkezett javulás eredménye. Így amit most láthattunk, az nem más, mint a kialakult piaci buborék szükségszerű kipukkadása, így a kínai eszközárakban bekövetkezett eséseknek sem szükségszerűen kellene más országok gazdaságaiban gondokat okozni.
És akkor mi lesz?
A Pioneer Alapkezelő részvényelemzője a Napi.hu kérdésére úgy vélekedett, hogy a Kínából kiinduló, globális részvénypiaci esés eltúlzott, ha a makroadatokat és a vállalati gyorsjelentéseket nézzük. A nyersanyagok árának esése mögött nem csak (kínai) keresleti, hanem más kínálati okok is meghúzódnak. A nagyobb nyersanyag-kitermelő vállalatok az elmúlt években csak kis mértékben csökkentették beruházásaikat és termelésüket. A tőzsdei pánik mögött az a félelem áll, hogy a kínai növekedést mesterségesen tartották fenn, és sok nem-értékteremtő projekt valósult meg, melyek bedőlése esetén a kínai bankrendszer is megroppanhat. Ez azonban a legsötétebb és legpesszimistább forgatókönyv - jegyezte meg Priegl.
Ezt a vélekedést támasztja alá a China Beige Book International (CBB) - a kínai gazdaságról negyedévenként, az amerikai Fed által kiadott bézs könyv metodikája alapján elemzéseket publikáló vállalat - is: a részvénypiacok teljesítménye nem kötődött szorosan össze a gazdaság teljesítményével, a második negyedévben a gazdasági fellendülés mögött nem a részvénypiacok emelkedése állt, míg az első negyedévben a gazdaság úgy lassult, hogy közben a piacokon hatalmas rally volt. Az április-júniusi időszakban a CBB a gazdaság fellendülését mutatta, ám emögött a kiskereskedelem és az építőipar erősödése állt szemben a részvénypiaci boomból fakadó vagyonosodási hatással. A részvénypiacok korlátozott hatása abban keresendő, hogy Kína lakosságának mindössze egyharmada rendelkezik részvényekkel a Capital Economics adatai szerint.
