A szükségállapotot az ország történetének legvéresebb terrormerénylete után vezették be. A Földközi-tenger partján fekvő Szúszában egy Kalasnyikov karabéllyal felfegyverzett fiatal férfi június 26-án lövöldözni kezdett a strandon, és 38 turistát, közöttük 30 brit állampolgárt megölt.
A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet jelentkezett, csakúgy, mint a március 18-án a tuniszi Bardo múzeumban elkövetett támadás után.
A szükségállapot kivételes jogkörrel hatalmazza fel a rendvédelmi szerveket. A hatóságok megtilthatják a sztrájkokat és \"a közrend megzavarására alkalmas\" rendezvényeket, ideiglenesen bezárathatnak előadótermeket és megtilthatják italok árusítását, továbbá minden szükséges intézkedéssel ellenőrizhetik a sajtót és minden kiadványt.
A szükségállapot bevezetését sokat vitatták, attól tartva, hogy a terrorellenes harc örvén korlátozza a szabadságjogokat és kriminalizálja a társadalmi megmozdulásokat.
Tunéziában korábban több mint három évig volt érvényben szükségállapot. Az akkori rendkívüli intézkedéseket 2011. január 14-én, az \"arab tavasznak\" nevezett tüntetéssorozatok idején - néhány órával Zin el-Abidin Ben Ali diktátor elmenekülése előtt - vezették be és 2014. márciusában oldották fel.
