A politikus hétfő reggel nyilatkozott az újságíróknak, amikor távozott az előző délután kezdett megbeszélésről. Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát.
A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak.
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.
