Görögország lényegében azzal a javaslattal készül az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tanácskozására, illetve az azt követő eurózóna-csúcsértekezletre, amelyet a szavazók a hét végi referendumon elutasítottak - idézte a Guardian a Süddeutsche Zeitung értesülését. A terv szerint megtartanák a szigetek 30 százalékos áfakedvezményét, a 13 százalékos sávban hagynák a vendéglők szolgáltatásait, továbbá némileg lefaragnák a védelmi büdzsét.
Az áfával és a nyugdíjakkal kapcsolatos nézeteltérésekről köztudott, hogy olyan vörös vonalak, amelyek mögé sem az athéni kormány, sem a hitelezők nem akarnak visszahátrálni. Az utóbbiak például eltörölnék a szigetek kedvezményét, mert úgy látják, hogy enélkül nem lehet elérni a kellő költségvetési bevételt. A vendéglátást a 23 százalékos áfakulcs alá csoportosítanák át.
Ezzel egyidejűleg a Stern arról számolt be, hogy Sigmar Gabriel német alkancellár lehetségesnek minősítette a hitelátütemezést. Ehhez azonban alapvető változásra lenne szükség Görögországban, hogy ne adósodjon el újra az ország. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az eurócsoport ülése előtt megjegyezte, hogy ez a testület nem foglalkozhat - az eurótagállamok kormányai és parlamentjei hatáskörébe tartozó - hitelkönnyítéssel.
Az Európai Központi Bank honlapján hozta nyilvánosságra állásfoglalást arról a hitelformáról, az úgynevezet rendkívüli likviditási támogatásról (ELA), amelynek segítségével hónapok óta a víz felett tartják a görög bankrendszert. A szöveg szerint az ECB-t aggasztja, hogy nem megfelelően használják az ELA-t, azaz hogy nem csak átmenetileg, rendkívüli gondok áthidalását segítik vele.
Az ELA nem költségvetési eszköz - fogalmaz az európai jegybank utalva arra, hogy a hitelforma a görög csőd megelőzésének eszközévé vált. Az ECB attól tart, hogy más országok a görögök példáját követve hasonló módon eltorzítják az ELA működését, ami tartós zavart okozhat az ECB és az eurótagállamok viszonyában.
