Az eurózóna szétesésével fenyegetett, amikor négy évvel ezelőtt kiderült, hogy Görögország gyakorlatilag fizetésképtelen. A katasztrófát csak úgy lehetett elkerülni, hogy rávették az akkori athéni vezetést az EU és az IMF kemény takarékossági feltételekhez kötött kedvezményes hitelének elfogadására. Mindez arról jutott eszébe a Reuters hírszerkesztőinek, hogy a hét végén Jánisz Varufakisz, a január vége óta regnáló kormány pénzügyminisztere újra meglebegtette azt a lehetőséget, hogy a görögök kilépnek az euróövezetből.
Görögországban népszavazást tarthatnak vagy előrehozott választást írhatnak ki, ha az ország eurózónás partnerei elutasítják a kormány javaslatait az adósság kezelésére és a gazdasági növekedés serkentésére vonatkozóan - mondta Varufakisz az olasz Corriere della Serának adott interjújában. A nyilatkozat előzménye, hogy Athén és az eurótagállamok pénzügyminiszterei (eurócsoport) február végén megállapodtak a futó EU-IMF hitelprogram négy hónapos meghosszabbításáról.
Nem tárgyalunk, ha nem tárgyalnak
Athén azonban csak akkor kapja meg a kedveszményes hitel 7,2 milliárd eurós utolsó részletét vagy annak legalább egy részét, ha előáll saját javaslataival. Ebben olyan intézkedések szerepelhetnek, amelyek nem érintik a költségvetés egyensúlyát, azaz ha valahol lazítani akarnak - például mérsékelnék a mindenkire kötelező ingatlanadót -, akkor ezt valamilyen bevétellel - például az adóbehajtás javításával - ellensúlyozni kell.
A görögök el is készítették hatpontos reformtervüket, amelyről hétfőn tárgyal az eurócsoport. Ha Brüsszel visszadobná a pakkot, az egy kis gondot okozna - fejtegette a popsztár külsejű pénzügyér. Ahogy miniszterelnökünk mondta, egyelőre nem vagyunk odaragasztva a székünkhöz, új választást vagy népszavazást írathatunk ki. Ezen dönthetnének az emberek, hogy továbbra is igénybe kívánják-e venni a donorok segítségét, az eddigi feltételekkel.
Nem pont arra gondolt
Később saját minisztériuma pontosította Varufakisz szavait. Eszerint a politikus csak egy elvi lehetőségről beszélt, és bármilyen referendum arról szólna, hogy mi legyen a reformok tartalma, illetve milyen irányt vegyen a görög fiskális politika. Nem arról szólna tehát, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon-e vagy sem, ahogy azt a Corriere della Sera sugallta.
A görögök a közvélemény-kutatások szerint nem igazán tudják, mit akarnak. Nagy többségük támogatja az eurót, de egyben a kormány törekvését is arra, hogy fellazítsák az országot pénzügyi szempontból életben tartó hitelek visszafizetésének feltételeit. Egy népszavazás elvileg feloldhatná ezt az ellentmondást, irányt mutatva a kormánynak, hogy merre haladjon tovább: feladja-e választási ígéreteit az euró megtartása érdekében vagy sem.
Valaki már nagyon megjárta
Másrészt már a lehetőség lebegtetése is belpolitikai válsághoz vezethet. Georgiosz Papandreu az ország hárommal ezelőtti miniszterelnöke ugyanezzel az ötlettel állt elő 2011 őszén a második görög segélycsomag elfogadásával kapcsolatban. A politikai elit megbuktatta, kormányának helyét fél évre egy szakértői kabinet vette át. A jelenlegi vezető görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza támogatottsága ugyan 40 százalék, de ezt azzal az ígéretével érte el, hogy marad euró de mégsem lesznek megszorítások.
Az ellenzéki pártok - amelyek a január 25-ei választás előtt vezették az országot - felelőtlennek, meggondolatlannak, céljával ellentétes hatást elérőnek tarják a referendum ötletét. Varufakisz hangulatának viszont nem tehetett jót, hogy - amint fogalmazott - egyelőre teljes csend fogadta legfontosabb javaslatukat.
Jó lenne ez, higgyék el!
Eszerint az eurózóna kormányaitól - közvetlenül vagy közvetve - kapott hiteleket a görög GDP nominális növekedéséhez kötve fizetnék vissza. Szerinte Európának meg kéne értenie, hogy így nem kevesebb, hanem több adósságukat törlesztenék a görögök - véli a pénzügyminiszter.
Eközben egyre nagyobb az idegeskedés Brüsszelben és Athénban is Görögország pénzügyi helyzete miatt. Hamarosan lejár egy adóbefizetési határidő, miközben a görögök a januári előrehozott választások keltette politikai bizonytalanságot kihasználva visszatartották befizetéseiket. Az EU-IMF csomag maradéka, amelyből pótolhatnák a kieső bevételt, egyelőre nem elérhető.
Nem kekeckedjenek már!
Varufakisz hét végi interjújában leszögezte, hogy megvan a pénzük a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések átutalására. Ugyanakkor beszólt az Európai Központi Banknak (ECB) is, amely nem hajlandó megemelni a kincstárjegy-kibocsátás 15 milliárd eurós korlátját. Az ECB ezt azzal indokolja, hogy a papírokat a görög bankok vásárolnák meg az európai jegybanktól kapott forrásukból, azaz közvetve az ECB finanszírozná a görög kormányt, amit alapszabálya tilt.
A pénzügyminiszter további megjegyzése szerint az európai jegybanknak hétfőn elindult kötvényvásárlási programjában már most is vásárolnia kellene a görög állampapírokat - akárcsak a többi eurótagállamét. Nem kellene ezzel a nyárig várnia. Az ECB azonban nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy - szemben a többi eurózónatag papírjaival - a görög kötvények a bóvli kategóriába tartoznak.
Végül Varufakisz azt is kijelentette, hogy Görögországnak nincs szüksége újabb hitelcsomagra. A múlt héten a spanyol gazdasági miniszter beszélt nyíltan arról, hogy az EU brüsszeli boszorkánykonyhájában elemzik egy újabb pakk összeállításának lehetőségeit és feltételeit.
