A központi bank döntésének hátterében egyfelől az áll, hogy Törökországban is lassul az infláció. Másfelől továbbra is nagyon erős politikai nyomás nehezedik a jegybankra a kamatok csökkentésének érdekében, ugyanis Recep Tayyip Erdogan államfő, volt miniszterelnök a gazdasági növekedést félti a magas kamatoktól.
Dacolva a kormánnyal, a jegybank tavaly január végén drasztikus mértékben emelte kamatait, hogy megállítsa a török líra árfolyamának dollárhoz viszonyított zuhanását. Akkor az egyhetes repót 4,5 százalékról 10 százalékra növelte, majd májusban 50, júniusban 75, júliusban pedig újabb 50 bázisponttal csökkentette azt.
Törökország gazdasága 2010-ben és 2011-ben több mint 8 százalékkal bővült, ám előbb a fő exportpiacán, az euróövezetben kirobbant válság, majd a határain, Irakban és Szíriában fellángoló háború miatt jelentősen lelassult a növekedés. A kormány számításai szerint tavaly 3,3 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, idén pedig várhatóan 4 százalékos lesz a gyarapodás.
A fogyasztói árak éves növekedése decemberben 8,17 százalékra lassult a novemberi 9,15 százalékról. Az üzleti várakozások szerint az idei év végére 6,82 százalékra mérséklődik az infláció.
A jegybank döntése után erősödött a török líra, amelynek árfolyama decemberben rekordmélységbe süllyedt a dollárhoz képest. Egy dollárért jelenleg 2,326 lírát adnak a nemzetközi bankközi devizapiacon, az euró pedig 2,694 lírán forog. A kétéves államkötvény hozama 7,27 százalékról 7,18 százalékra csökkent.
