Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre több kelet-közép-európai európai uniós tagország csatlakozik ahhoz a csoporthoz, amely a hét második felében tartandó uniós minicsúcson kész megvétózni az EU károsanyag-kibocsátási vállalásait - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. A tagállamok többsége egyetért azzal, hogy 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ám a volt szovjet blokkhoz tartozó országok úgy vélik, hogy ez aránytalanul nagy terhet róna rájuk.
Brüsszel ugyan kompenzációt ajánl a feladattal nehezebben megbirkózó tagországoknak, ám ez kevés - vélik a Lengyelország vezette országcsoport tagjai. Nem hiszem, hogy a megállapodás a jelenlegi formájában elfogadható számunkra - mondta az FT-nek Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára.
Nagy blamázs lenne
A számok - a terhek és a kompenzáció - nem illenek össze. Lengyelország és Csehország mellett, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Litvánia kész megvétózni a megállapodást a csütörtök-pénteki uniós klímacsúcson. Az ügy azért is kellemetlen, mert ha az EU-n belül nem jön létre megállapodás, az rontja a jövő év végére tervezett világszintű klímacsúcs sikerének esélyét is
Emellett visszavetné az uniót, amely eddig vezető szerepet játszott a világon a klímaváltozás elleni harcban. Öt éve Európa javasolta a világ országainak hogy vezessenek be kötelező károsanyag-kibocsátási korlátokat, létrehozta a világ legnagyobb szén-dioxid-kereskedési rendszerét és az ENSZ klímakonferenciáján példaként állította a világ országai elé az EU-t, amely kötelezi tagállamait az üvegház hatású gázok kibocsátásának mérséklésére.
Szövetkeznek reggel, délben és este
A V4 szerint olyan csökkentési célértékre van szükség, amely kellőképpen figyelembe veszi a tagállamok eltérő gazdasági fejlettségét, energiatermelési és -ellátási adottságait. Igazságos erőfeszítés- és tehermegosztást kell kidolgozni, amely megfelelően kompenzálja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat és hozzájárul energiarendszereik modernizációjához.
Európai diplomaták attól tartanak, hogy ha a héten kudarcba fulladnak az unión belüli tárgyalások, akkor hosszú távra meggyengülhet az EU alkuképessége. A \"rebellis\" kormányok képviselői azonban komolyan veszik magukat: rendszeresen videokonferenciákat tartanak és brüsszeli nagyköveteik személyes találkozót tartanak kedden.
Egyikük az eurózóna adósságválsága óta a legnehezebb csúcsértekezletre számít: Mindkét fél beásta magát a lövészárkaiba, és onnan lövi egymást - idézte az illetőt az FT.
Lengyelország van a legnehezebb helyzetben, mivel áramszükséglete 90 százalékát szénerőművekben állítja elő. Varsó véli, hogy a jelenlegi tervek elfogadása 120 százalékkal dobná meg az energiaárakat, ami egy csapásra versenyképtelenné tenné a lengyel ipart. Kevés, amit ennek elkerülésére Brüsszel ajánl, nevezetesen, hogy átcsoportosítanak egy nagy adag szén-dioxid-kibocsátási kvótát a kelet-közép-európai országoknak.
Ne írják elő!
Fejlődésben lévő ország vagyunk, amit meg kell érteniük partnereinknek - hangsúlyozta Katarzyna Kacperczyk, a lengyel külügyminisztérium államtitkára. A növekvő energiaköltségek masszív csődhullámot indítanának el a lengyel vállalatok körében - tette hozzá
Az Európai Bizottság nem igazán érti a helyzetünket, úgy gondolja, hogy egy mindenkire egyformán vonatkozó szabályokat tartalmazó megállapodás elfogadható lehet - fejtegette Prouza. Az nem fog menni, hogy Brüsszel kitűzi az általános célokat, és meghatározza az elérésükhöz vezető utat.
Uniós diplomaták szerint az ellenállók csoportja olyan erős, hogy a hét második felében csak akkor jöhet létre megállapodás, ha engedményeket kapnak. Konkrétan támogatást kell ígérnie az EU-nak, amellyel ellensúlyozhatják növekvő energiakiadásaikat. Kacperczyk úgy véli, lehetséges a kompromisszum.
Keménykedni fognak
A nagyobb tagországok szintén úgy vélik, hogy lesz megállapodás, igaz, meglehetősen kemény fellépést ígér, hogy emlékeztetni akarják Varsót: Lengyelország feltörekvő - nem fejlődő ország - és az EU közepes gazdasági hatalma. Nagy-Britannia és Németország, amelyek eredményt várnak a csütörtök-pénteki csúcstól, nem akarnak anyagi támogatást ígérni. Inkább előrehoznák a kibocsátáskereskedelmi piac indulását 2021-ről 2017-re.
Ez növelné az engedélyek értékét, így a kelet-közép-európai országok többet kaphatnának kvótáik értékesítéséért. A régió jól járt a kvóták elosztásánál, ugyanis esetükben a pazarló, környezetszennyező szocialista nagyipar idején kibocsátott szén-dioxidot vették figyelembe. Ennél ma jóval kevesebb üvegház hatású gázt bocsátanak ki, így van értékesíthető kvótafeleslegük.
Ed Davey, a brit kormány energiaügyi megbízottja úgy véli, jó eséllyel megszülethet a megállapodás a héten. Nincs elvesztegethető időnk - fogalmazott -, ezért nem nem támogatunk semmilyen halasztást.
