Az IMF Világgazdasági kilátások (WEO) című jelentésének firss adatai alapján a világgazdaság az áprlilisban előrejelzett ütemhez képest 0,3 százalékkal lassabban, 3,4 százalékkal bővülhet idén, amelyet az első negyedéves gyenge amerikai gazdasági teljesítménnyel, valamint a több feltörekvő gazdaságot érintő pesszimistább kilátásokkal indokol. Némi vígaszként a Valutaalap elemzése megállapítja, hogy néhány fejlett gazdaság jövőre gyorsulhat, de a globális prognózis továbbra is 4 százalékos növekedésről szól.
A világgazdaság várhatóan 2014. második negyedévtől kaphat erőre, miután egyrészt az első negyedéves lassabb növekedés mögöttes okainak (például a felhalmozott készletek korrekciója az USA-ban) egyszeri hatása lehet, másrészt a gyengébb növekedésre már gazdaságpolitikai intézkedésekkel is születtek válaszok. Az első negyedéves visszahúzó hatást azonban teljesen így sem sikerül teljesen kiküszöbölni.
Az USA-ban az IMF lefelé módosította a növekedési kilátásait, erre az évre 1,1 százalékkal rontva a korábbi előrejelzését már csak 1,7 százalékos növekedést vár, míg a jövő évi prognózisán nem változtatva, továbbra is 3 százalékos növekedést jósol. Az eurózóna gazdasági növekedésén nem változtatott az IMF, erre az évre 1,1, jövőre 1,5 százalékos bővülést vár, de azt is hozzáteszi, hogy a fellendülés egyenetlen marad. Japán esetében 0,3 százalékkal 1,6 százalékra emelte az idei növekedési prognózisát a vártnál erőteljesebb első negyedéves teljesítmény alapján. A japán gazdaság bővülése 2015-ben 1,1 százalékra mérséklődhet a friss előrejelzés szerint, főleg a fiskális stimulus visszafogásának következtében.
A feltörekvő és fejlődő piacok gazdasága a korábban előrejelzettnél lassabban, 4,6 százalékkal bővülhet az idén, az ütem jövőre 5,2 százalékra gyorsulhat. Kínai prognózisát is visszavette a Valutaalap, a legfrissebb előrejelzés szerint idén 7,4, jövőre 7,1 százalékos lehet a növekedés.
Az IMF szerint az áprilisi elemzésben leírt lefelé mutató kockázatok továbbra is aggodalomra adhatnak okot, ráadásul a geopolitikai kockázatok az áprilisi helyzethez képest fokozódtak: az ukrán helyzetből adódó rizikókhoz most már a közel-keleti események eszkalálódása is hozzáadódott, ami az olajár megugrásához vezethet. A globális pénzpiacokon nőhetnek a hosszú távú kamatok, különösen ha az amerikai hosszú távú kamatlábak a vártnál jobban és gyorsabban nőnek a monetáris politika normalizálódása nyomán, valamint a kockázatviselésben fordulat áll be.
A fejlett gazdaságokban középtávon fennáll a stagnálás veszélye, az eurózónában egy külső vagy belső sokk tartósan alacsony inflációhoz vagy áreséshez vezethet. A feltörekvő gazdaságok - különösen a belső gyengeségekkel és külső sérülékenységgel rendelkezők - a pénzügyi környezet hirtelen romlásával és a pénzpiaci hangulat változása esetén a tőkeáramlás irányának megfordulásával szembesülhetnek. Sokuknál annak a kockázatával is számolni kell, hogy a gyenge növekedés okai középtávon fennmaradnak.
Az IMF szerint a globális növekedés hosszabb távon gyengébb maradhat, amiben szerepet játszik a fejlett gazdaságok rosszabb teljesítménye a nagyon alacsony kamatok, illetve a növekedést visszafogó tényezők enyhülése ellenére. A Valutaalap szerint ezért a növekedésösztönzésnek a legtöbb gazdaságban prioritásnak kell lennie, a monetáris politikának pedig minden fejlett gazdaságban alkalmazkodónak kell maradnia.
Több fejlett és feltörekvő gazdaságban az IMF a strukturális reformok sürgős végrehajtását szorgalmazza a potenciális növekedés erősítése és a fellendülés fenntarthatóbbá tétele érdekében.
