Johannes-Jörg Riegler, a Bayerische Landesbank (BayernLB) vezérigazgatója bejelentése szerint a bajor tartományi bank megtalálta a vevőt 99 százalékos magyarországi leányára, az MKB Bank Zrt.-re, a magyar állam személyében. A vételár 55 millió euró. A német tulajdonos - a bank közleményében írtak szerint - ugyanakkor a leánybankjával szembeni 270 millió eurós követeléséről lemond. A tervek szerint az ügylet szeptemberben zárul. (A BayernLB 75 százalékban a bajor állam, 25 százalékban pedig a bajor takarékszövetség tulajdonában van.)
Két német lap (Handelsbatt és Börsen-Zeitung) ma reggel adta hírül, hogy a bajor bank hosszas keresgélés után végre vevőt talált magyar leányára. Ágazati információk azonban az OTP vevőségéről szóltak. A bank ma délre sajtótájékoztatót hívott össze.
| 2012 | 2013 | Változás (%) | |
| Mérlegfőösszeg | 2 325 673 | 1 920 367 | -17,43 |
| Értékpapírok és MNB | 587 822 | 410 377 | -30,19 |
| Hitelintézetekkel szembeni követelések | 72 069 | 100 137 | 38,95 |
| Ügyfelekkel szembeni követelések | 1 703 466 | 1 513 951 | -11,13 |
| Vállalati hitelek | 1 107 138 | 944 265 | -14,71 |
| Lakossági hitelek | 477 878 | 459 690 | -3,81 |
| Bankbetétek és refinanszírozott állományok | 615 109 | 270 048 | -56,10 |
| Alárendelt kölcsöntőke | 101 642 | 50 618 | -50,20 |
| Saját tőke | 133 433 | 169 214 | 26,82 |
| Forrás: cégközlés |
Az MKB Bank értékesítése \"nagy megkönnyebbülés\" - fogalmazott Riegler. A magyar leányvállalat értékesítése a múlt egy terhétől szabadítja meg a társaságot - tette hozzá Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki szerint kemény, de fair tárgyalásokat folytattak. A megállapodással \"lezártuk a magyar fejezetet\" - mondta Söder.
A BayernLB 1994-ben szerzett tulajdonrészt az MKB Bankban, és a legutóbbi, 2014 februári kimutatás szerint egy részvény híján a bank 100 százalékos tulajdonosa.
Ezért volt meglepetés - magával fog pereskedni az állam?
Évek óta különböző információk voltak a piacon arról, hogy a magyar állam és az OTP egyaránt aktívan érdeklődik a pénzintézet iránt. Az Európai Bizottság korábbi, 2012-es feltételei szerint a BayernLB-nek az MKB-t 2016 végéig kell eladnia. (A bajor állam ugyanis 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a BayernLB-t a 2008-as pénzügyi válságból. Az Európai Bizottság egy sor intézkedést, köztük a magyar leányvállalat értékesítését írta elő az állami támogatás ellentételezésére.) Az utóbbi hónapokban a hírek arról szóltak, hogy bankvételi kedv csillapodott, egyelőre nem várható deal, az valamikor a következő évekre tolódik. Ehhez képest igencsak meglepő a mai bejelentés.
Az MKB Bank a napokban ismertette, hogy az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 2014 első félévére 5,1 milliárd forint céltartalékot képzett az ügyfelekkel történő elszámolás fedezetére. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban - amelyek hatása jelenleg nem számszerűsíthető - pedig a bank a törvényben biztosított határidőn - május 26-től számított 30 nap - belül él a perindítás lehetőségével.
E stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a magyar kormány és a Bayerische Landesbank között született. Az NGM szerint az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentős költségvetési terhet.
A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése - közölt a szaktárca.
Varga MIhály gazdasági miniszter reményei szerint az MKB egy-két éven belül visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és így a piaci értékesítésére is lehetőség lesz.
Az MKB-nak jelenleg tíz százalék körüli részesedése van a magyarországi bankpiacon. Ezen belül a 2013-as adatok szerint a vállalati hiteleknél a piaci súlya 12,8 százalék, a vállalati betéteknél 9,2 százalék, a lakossági hiteleknél 6,0 százalék, a háztartások megtakarításainál 5,8 százalék, a lakossági betéteknél 5,1 százalék, míg a befektetési alapoknál 3,3 százalék.
| 2012 | 2013 | Változás (%) | |
| Nagyvállalat | 960 | 902 | -6,0 |
| Középvállalat | 12 360 | 13 184 | 6,7 |
| Kisvállalat | 46 407 | 44 056 | -5,1 |
| Vállalat összesen | 59 727 | 58 142 | -2,7 |
| Lakossági | 377 685 | 373 493 | -1,1 |
| Magánnyugdíjpénztári tag | 90 159 | 88 582 | -1,7 |
| Egészségpénztári tag | 160 842 | 167 556 | 4,2 |
| Forrás: cégközlés |
A nem konszolidált adatok alapján a bank mérlegfőösszege 2013 végén 1 920,4 milliárd forintra esett, ez 17,4 százalékkal volt kisebb a 2012-esnél.
Sok veszteséget termelt
Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint 6 milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján pedig 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet. A két eredmény közötti eltérést rendkívüli tétel okozta, amely a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítését szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag része volt.
A fő tulajdonos BayernLB 2013 végi döntése nyomán több lépcsőben, kombinált eszközöket alkalmazva megerősítette az MKB tőkehelyzetét, melynek egyik eleme a január végi 80,2 milliárd forintos zártkörű alaptőke-emelés volt. A feltőkésítés eredményeképpen az MKB Bank ma már messze felülteljesíti a tőkeerőre vonatkozó jogszabályi elvárásokat, 16 százalékot meghaladó tőkemegfelelési mutatója igen jónak számít. (A Portfolio minapi összesítése szerint az MKB-t a tulajdosa 2009 és 2014 eleje között, azaz a friss pénz is beleszámítva összesen 205,8 miliárd forinttal tőkésítette fel.)
Saját magával alkudozik majd az állam?
Megfigyelők szerint a mai bejelentés több problémát is felvet.
Az MKB Bankkal egy évek óta veszteséges pénzintézetet vett a magyar állam - igaz, ezzel egy csapásra a bankszektor 10 százalékát nemzeti kézbe véve, így újabb nagy lépéssel került közelebb az 50 százalékos magyar arány felé. Emiatt azonban sokféle kérdés felmerül:
- Mitől és mikor válik nyereségessé a bank működése?
- Addig a költségvetés fizeti a cehet?
- Bár a vételár nemzetgazdasági szemmel nézve kicsi, és mivel az állam tulajdonrészt szerez, az államháztartás idei ESA-hiányát nem érinti, a pénzforgalmi deficit viszont ennyivel nő, így azt valahogy ellentételezni kell, miközben a bruttó államadósságot is növeli.
- Egyelőre az sem ismert, hogy a magyar állam melyik kezébe kerül pontosan az MKB.
- A következő hónapokban érdekes lesz figyelni, hogy az államosított bank tényleg beperli-e majd az államot a devizaadós-mentés keretében eddig elfogadott intézkedések miatt.
- Az MNB több fórumon is megerősítette, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos kifizetések a bankszektornak 700-900 milllárd forintjába kerülnek. Figyelembe véve az MKB tízszázalékos piaci súlyát, ebből 80-90 milliárdos bukta adódik, amire elvileg fedezetet nyújthat a BayernLB 270 millió eurós végső segítsége. De mi van, ha kevés lesz? Akkor újra jöhet a költségvetés...
- Az ősz nagy kérdése, hogy az év végére/2015 elejére ígért végső megoldás, azaz a devizahitelek forintosítása milyen feltételekkel, árfolyammal valósul meg. Itt különösen izgalmas lesz, hogy a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által az ügyben eddig képvislet kérlelhetetlenség és határozottság milyen mértékben lágyul. Hiszen már egy nagy állami bank érdekeit is figyelmbe kell venni a \"játékban\".
- Mindezek mellett óriási kérdést jelent, hogy a kifeszített, idén zárolással is erősített állami költségvetés milyen mozgásteret enged a bankoknak - példádul a szaporodó banki terheknek a bankadóból való részleges levonhatóságának megteremtésével. Márpedig az ügyben, egy nagy saját bankkal a zsebében, valószínűleg a magyar állam is máshogy érvel majd.
