A V4-es miniszterelnöki találkozó, amely a fő programpontja volt Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának, egy négyoldalú panelbeszélgetéssel kezdődött. A résztvevők közül Robert Fico szlovák kormányfő az ukrán válság kapcsán azt mondta: szkeptikus az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges harmadik szakaszával kapcsolatban, mert azok komolyan károsíthatják a kelet-közép-európai országok gazdaságát is. Míg például Franciaország hadihajókat ad el Oroszországnak - hangsúlyozta -, Szlovákia gazdaságát komolyan visszavethetnék az uniós gazdasági szankciók. Megvalósításuk esetén Szlovákia GDP-növekedése - amely a becslések szerint jövőre elérheti a 3,1 százalékot - 1 százalék körülire eshet vissza.
Robert Fico kulcsfontosságúnak nevezte az energetikai biztonság kérdését, és rámutatott: hogy már a múltban megmutatkozott, mennyire fontos az energiahordozók szállítási kapacitásainak összekapcsolása. Felidézve egyebek közt a Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú (reverz) gázszállításról született nyilatkozat aláírását, rámutatott: a visegrádi négyek az energiabiztonság megteremtése terén jelentős előrelépést értek el, de ezt még további lépéseknek kell követniük. Rámutatott: bár e céllal \"Európa is egyetért\", a gyakorlat az, hogy csak \"nagyon keveset\", mindössze 6 milliárd eurót irányoztak elő az európai energetikai hálózatok kiépítését célzó uniós programra.
Nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában
Donald Tusk lengyel kormányfő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Álláspontját indokolva az ukrajnai állapotokra utalt, és leszögezte: \"Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik.\" Hozzátette: a visegrádi négyek együttműködése a lengyel miniszterelnök szerint eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most \"minden eddiginél erősebb próba vár\", mert - mint mondta - az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte megtapasztalt 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság. Tusk kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor \"Európa elveszett\". Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre \"álszenteskedés nélkül\" kell válaszolni - mondta.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő felszólalásában Ukrajnáról szólva azt mondta: Csehország korábban és most is egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglalt állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megoldani. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani - mondta -, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után. \"Nem hiszem, hogy egy újabb hidegháborúra kerülne sor, vagy egy újabb vasfüggönyre lenne szükség\" - vélekedett.
Az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókkal kapcsolatban azt mondta: olyan tapasztalataik vannak, hogy amikor a rendszerváltás után a cseh cégek egy része kivonult az orosz piacról, akkor helyüket más, nyugat európai cégek foglalták el, s így most \"nagyon nehéz lenne megértetni és elhitetni\" ezekkel a cseh cégekkel, hogy ha kivonulnának az orosz piacról, ez nem ismétlődik meg.
Sobotka a visegrádi négyek együttműködése kapcsán a csoport erősödő szerepére mutatott rá, s a V4-es védelmi együttműködés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Említést tett a közös harci egység felállításáról, amit \"viszonylag olcsó és nagyon effektív együttműködésnek\" nevezett. Rámutatott: a visegrádi négyek NATO-n belüli szerepe sokáig a külföldi missziókra szorítkozott, de az elmúlt időszakban megmutatkozott, hogy \"nagyon gyorsan meg tud változni a biztonsági helyzet a közelünkben is\", s ezekre a kihívásokra \"gyors válaszokat kell tudni adni\".
Orbán közép-európai harccsoportról is beszélt
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a panelbeszélgetésen kijelentette: katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának. Orbán arról is beszélt, hogy egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, \"legitim okunk van aggódni\" a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről - jelentette ki.
Orbán kijelentette: a katonai biztonság fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van, s ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport, sőt a védelmi tervezés összehangolásáról már létrejött a megállapodás a régió hadügyminiszterei között - mondta.
A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosók kiépítését. Utóbbiban \"rosszul állunk\", mert úgy tűnik, az Európai Unió nem látja ennek fontosságát, ezért a Balti-tengertől az Adriáig terjedő közlekedési folyosók kiépítése messze elmarad a kívánatostól - mondta a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek részvételével rendezett csaknem kétórás panelbeszélgetésen.
Orbán fontosnak nevezte az energiabiztonság garanciáját is, szorgalmazva az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. Jelezte, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja az atomenergia elfogadtatását is, valamint hozzátette: fontosnak tartja azt is, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák. Mindemellett cél, hogy az európai szénvagyont is \"mozgósítani lehessen\". Az energetika ügyében úgy összegzett, hogy a szabályozási vitákról az árcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt, az árak csökkentése nélkül ugyanis tovább romlik az Európai Unió versenyképessége.
Új Közép-Európát kell építeni
A miniszterelnök célként egy új Közép-Európa építését határozta meg, ami felfogása szerint négy dolgot jelent. Egyrészt a térség államai közötti lehető legszélesebb együttműködés kialakítását - magyarázta -, másrészt azt, hogy Közép-Európa a kontinens növekedési motorja akar lenni, amire a gazdasági eredményei fel is jogosítják. Harmadrészt megjegyezte, hogy a közép-európai térség saját válságkezelési módszereket dolgozott ki például a nyugdíjrendszer átalakításában és a munkanélküliség kezelésében. Végül kiemelte azt a tulajdonságot, hogy Közép-Európa politikailag stabil.
Mi a helyzet az autonómiával?
A V4 kormányfőinek felszólalása után a moderátor kérdezte a részvevőket, Orbán Viktort elsősorban a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavairól faggatta. A kormányfő múlt heti beiktatási beszédében kijelentette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. \"Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is\" - mondta akkor a parlamentben.
A Globsecen így foglalt állást: egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, \"legitim okunk van aggódni\" a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről - mondta. Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán így felelt: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni.
A beszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel kormányfő, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavai a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most azt mondta a magyar kormányfő felszólalása után: \"ez így jobb volt\".
Álszentség és képmutatás
Orbán általánosságban is beszélt az ukrán válságról, úgy értékelve, hogy \"a legnagyobb ellenfelünk az álszentség és a képmutatás\". Szerinte nemcsak egy Oroszország-, hanem egy Ukrajna-problémával is szemben állunk, és az Ukrajnából érkező kihívást komolyan kell venni, jelenleg ugyanis nem lát garanciát arra, hogy Ukrajnában demokratikus kormányzat jöjjön létre, \"csak reményeink vannak\". Ezért az EU-nak Oroszországgal és Ukrajnával szemben is nyíltan meg kell fogalmaznia elvárásait - tette egyértelművé.
Visszatérve a kárpátaljai magyarokra a legaggasztóbb jelek közé sorolta, hogy az új Ukrajna kialakítása után Kijevben elsőként döntött arról, hogy törlik a kisebbségekre vonatkozó kedvező nyelvtörvényt.
Nagy csapás az európai versenyképességre
Az ukrán válságról alkotott véleményét úgy összegezte, hogy \"az egész történet\" rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy \"ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk\".
A tanácskozáson szóba került a Déli Áramlat gázvezeték is, amelyről a magyar kormányfő azt mondta, hogy a Déli Áramlatra egyszerű gazdasági pragmatikus kérdésként tekint. Ezt azzal magyarázta, hogy ha az oroszok nem szállítanak majd gázt Ukrajnának, akkor az ukránok \"kivesznek\" majd a területükön áthaladó, de más országnak szánt gázból. Mivel pedig \"Magyarországra gáz csak Oroszországból tud érkezni, és csak Ukrajnán keresztül van vezeték, nem lesz gáz Magyarországon\" - vetette fel, kiemelve, hogy ezzel szembe kell nézni, ezért mindez téma volt a szerdai kormányülésen is. Megjegyezte egyúttal, hogy bár Magyarország mind Horvátországba, mind Romániába tud gázt szállítani, ám fordítva ez nincs így.
