A svájci külügyminiszter közölte, hogy az EBESZ néhány óra múlva javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére.
Putyin arra hivatkozott, hogy még a népszavazás előtt meg kell teremteni a párbeszéd feltételeit. Közölte, hogy nincsenek orosz csapatok az ukrán határ mentén. Azt mondta, hogy azok olyan helyeken tartózkodnak, ahol \"rendszeres foglalatosságukat végzik a gyakorlótereken\". Hozzátette, hogy ez könnyen ellenőrizhető a jelenlegi korszerű felderítési eszközökkel.
Burkhalterrel közös sajtóértekezletén az orosz államfő egyúttal az erőszakcselekmények beszüntetésére szólított fel. A kijevi vezetéstől azt követelte, hogy vessen véget délkelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletének, amelyet Moszkva továbbra is büntető akcióként fog fel.
Az orosz elnök bejelentésével egy időben - még nyilvánvalóan nem Putyin szavaira válaszolva - Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal ügyvivő vezetője Kijevben arról beszélt, hogy folytatódik a terrorellenes művelet, s azt ígérte, \"megsemmisítenek vagy elfognak minden terroristát\" a Donyeck megyei Szlovjanszkban és a szomszédos Kramatorszkban. Hozzátette mindazonáltal: a kormányerők egyelőre nem hatolnak be Szlovjanszk városába, hogy békés lakosok ne essenek a harcoknak áldozatul.
Az orosz tőzsdeindex csaknem 6 százalékkal megugrott Putyinnak a donyecki oroszbarát szakadárokhoz intézett felhívására.
Putyin kijelentette, hogy országa mindent elkövet az ukrán válság rendezése érdekében, és támogatja a békés megoldást célzó nemzetközi erőfeszítéseket. Az elnök arról is tájékoztatta a sajtót, hogy Angela Merkel német kancellár kerekasztal-tárgyalásokat javasolt a válság megoldására a konfliktusban érintett valamennyi fél, így a kijevi kormányzat és a kelet-ukrajnai oroszbarát erők vezetőinek részvételével. Putyint nem sokkal azelőtt hívta fel telefonon a német kancellár.
Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva támogatja Merkel kezdeményezését, és azt jó javaslatnak tartja.
Didier Burkhalter azt jelentette be a moszkvai sajtóértekezleten, hogy az EBESZ az elkövetkező órákban javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére az április 17-i genfi megállapodást aláíró négy félnek.
Burkhalter emlékeztetett arra, hogy kedden Bécsben az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei megvitatták már a rendezési tervet, amely négy fő pontra osztható: a fegyverszünet elérésére, a feszültségek terjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választásokra.
Az Ukrajna, Oroszország, Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által április 17-én Genfben tető alá hozott megállapodás egyebek között előírta az erőszak megszüntetését, az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, és a megszállt épületek kiürítését.
