BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Egészségügyi válság - Az orvosok ódzkodnak a megoldást jelentő technikától

Európát egyre idősödő népessége miatt egészségügyi válság fenyegeti. A digitális technológia alkalmazása jó válasz lehetne a növekvő költségek kordában tartására, a háziorvosok azonban számos ok miatt csak korlátozottan használják ki az e-egészségügyben rejlő lehetőségeket - derül ki egy egy európai uniós felmérésből.

2014. március 24. hétfő, 17:30

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A sürgősségi ellátást végző kórházakban (amelyekben rövid távú szakorvosi vagy sebészeti ellátást és kezelést végeznek) és az európai háziorvosok körében végzett két felmérés szerint terjed az e-egészségügy használata, amelyet 2013-ban a háziorvosok 60 százaléka alkalmazott, ez 2007-hez képest 50 százalékos növekedést mutat. De még rengeteg a tennivaló - hívja fel a figyelmet közleményben Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) alelnöke.

A felmérések főbb eredményei:

Az e-egészségügy kórházi bevezetésében élenjáró országok: Dánia (66 százalék), Észtország (63 százalék), Svédország és Finnország (mindkét országban 62 százalék). Az e-egészségügyi rendszereket még mindig többnyire a hagyományos adatfelvétel és jelentéstétel céljára használják, nem pedig olyan klinikai célokra, mint például az online konzultáció (a háziorvosoknak csak 10 százaléka tart online konzultációt).

A betegek egészségügyi adatainak digitalizálásában Hollandia vezet 83,2 százalékos digitalizáltsággal, amelyet Dánia (80,6 százalék), és az Egyesült Királyság (80,5 százalék) követ. Azonban csak az európai kórházak 9 százaléka teszi lehetővé a betegek számára, hogy online hozzáférhessenek saját egészségügyi dokumentációjukhoz, és többségük csak részleges hozzáférést biztosít.

Az e-egészségügy alkalmazása során a kórházak és a háziorvosok több korlátba is ütköznek, az átjárhatóság vagy a jogszabályi keretek hiányától a szűkös erőforrásokig.

Változás kell

A felmérés eredményei kapcsán Kroes az egészségügyi ágazat hozzáállásnak gyors megváltoztatását sürgeti. Mint fogalmaz, az, hogy 10 háziorvosból 6 használja az e-egészségügyi eszközöket azt jelzi, hogy csak lázat mérünk, de eljött az ideje a láz csillapításának. Az sem tartható, hogy a kórházaknak csupán 9  százaléka teszi lehetővé a betegek számára, hogy hozzáférhessenek saját digitális dokumentációjukhoz, miközben az lenne a cél, hogy a kormányok, a csúcstechnológiák fejlesztői, a biztosítótársaságok, a gyógyszergyártók és a kórházak együttesen olyan innovatív és költséghatékony egészségügyi rendszert hozzanak létre, amely hozzáférhetőbb és átláthatóbb a betegek számára - hangsúlyozza az EB alelnöke.

A háziorvosok nem emailezgetnek a betegekkel

Miért nem szeretik a háziorvosok?

Amikor a háziorvosokat arról kérdezték, hogy miért nem használják gyakrabban az e-egészségügy szolgáltatásait, indokaik között szerepelt a megtérítés hiánya (79 százalék); a nem megfelelő számítástechnikai ismeretek (72 százalék); a rendszerek átjárhatóságának hiánya (73 százalék); és az e-mailen keresztül történő orvos-beteg kommunikáció terén a titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozási keret hiánya (71 százalék).

Az e-egészségügyi eszközök közé tartoznak az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek, az egészségügyi információcsere, a távegészségügy és a személyes egészségügyi dokumentációk.

Az EU kórházainak 48 százaléka a háziorvosokkal, 70 százaléka pedig a külső egészségügyi szolgáltatókkal cserél elektronikus úton egészségügyi információt. E téren élenjár Dánia, Észtország, Luxemburg, Hollandia és Svédország (a sürgősségi ellátást nyújtó kórházaik mindegyike cserél bizonyos szinten egészségügyi információt).

A háziorvosok csak korlátozott mértékben alkalmazzák az elektronikus orvosi rendelvényeket és az e-mail útján történő orvos-beteg kapcsolattartást (32 százalékban, illetve 35 százalékban). Az elektronikus orvosi rendelvények terén a 3 élenjáró ország Észtország (100 százalék), Horvátország (99 százalék) és Svédország (97 százalék), míg az e-mail használata Dániában (100százalék), Észtországban (70 százalék) és Olaszországban (62 százalék) a legelterjedtebb.

Az uniós kórházak kevesebb mint 8 százaléka cserél elektronikus úton információt más uniós országokban található egészségügyi szolgáltatókkal.

A kórházaknak csak 9 százaléka teszi lehetővé, hogy a betegeket távolból is figyelemmel kísérhessék, pedig ez lerövidítené a kórházi tartózkodást, és biztonságosabb független életet tenne lehetővé. A háziorvosok kevesebb mint 10 százaléka tart online konzultációt a betegekkel, és kevesebb mint 16 százaléka más szakorvosokkal.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet