Angela Merkel enyhén szólva nem tartozik a forrófejű politikusok közé. Kerüli az erős retorikai fordulatokat. Az ukrán válsággal kapcsolatban azonban, ha lehet, még a szokásosnál is visszafogottabb álláspontot foglalt el - állapítja meg a BBC berlini tudósítója. Eddig két igen langyos kijelentést tett: aggaszt bennünket, ami a Krímben történik, illetve fontos Ukrajna területi egységének megőrzése.
Legalább kétszer beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az első után a kancellári hivatal a konfrontációt kerülő tájékoztatást adott, amely szerint a két vezető egyetértett abban, hogy közös érdekük Ukrajna politikai-gazdasági stabilitásának fenntartása. A másodikon megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet.
Hol él ez?
Merkel úgy gondolkodik, mint egy tudományos kutató. Kiszűri az érzelmeket a helyzet értékeléséből - állítja Ewald Böhlke, a német külügyi intézet igazgatója arra utalva, hogy a német kancellár egy kutatóintézetben kezdte pályafutását. Fenn akarja tartani a kapcsolatot vezetőtársával, hogy lépésről lépésre kidolgozzák a helyzet a kedélyek lecsillapításának módját. Böhlke szerint Merkel és Putyin lényegesen eltérő személyiségek: az orosz elnököt sokkal erősebben befolyásolják az érzelmek, amelyek részben Oroszország történelmi nagyhatalmi státusából táplálkoznak.
Ez segíthet megérteni a New York Times kiszivárogtatását, amely szerint a német kancellár állítólag azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy Putyin úgy viselkedik, mintha más világban élne. Merkel hivatala nem kommentálta az értesülést, amelyet láthatóan az amerikaiak szivárogtattak ki. A megjegyzés hangtónusának ismerete nélkül nem dönthető el, volt-e mögötte erős érzelem vagy sem.
Jó rendőr, rossz rendőr
Angela Merkel tehát láthatóan a folyamatos párbeszéd fenntartására törekedett az elmúlt napokban. Eközben más nyugati vezetők egyre keményebb hangot ütöttek meg. Ez akár egy szereposztást is takarhat a jól ismert jó rendőr-rossz rendőr módszernek megfelelően, amellyel igyekeznek jobb belátásra bírni Putyint. Ebben a játékban Németország elfogadhatóbb lehetőséget tárna az orosz vezető elé a visszavonulásra, mielőtt a Nyugat bekeményítene a gazdasági-politikai-diplomácia szankciókkal.
Ezt támaszthatja alá Frank-Walter Steinmeier német és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hét eleji genfi tárgyalása. A német politikus nem szólította fel keményen Oroszországot, hogy vonuljon vissza, hanem arra kérte partnerét, tegye világosabbá az orosz lépések mozgatórugóit. Putyin szerdai interjújának jó része erről szólt. A pontos megértés hiányában, az uniós vezetők csütörtöki rendkívüli csúcsértekezletén elkerülhetetlen lesz a szankciók elfogadása.
Gazdaság
Merkelnek emellett arra is tekintettel kell lennie, hogy a konfliktus tíz órányi autóútra van Berlintől, továbbá, hogy százezer orosz ajkú ember él Németországban és hatezer német vállalat tevékenykedik Oroszországban. A német fogyasztók vásárolják meg az orosz gázexport nagyjából negyedét, igaz, a németországi tárolók jelenleg jól fel vannak töltve és olcsó a gáz. Az utóbbi miatt az orosz fél érdekelt inkább a szállítások folyamatosságában.
A német-orosz külkereskedelmi forgalomban 2,1 milliárd euró a németek többlete. Erre is célozhatott Steinmeier, amikor arról beszélt, hogy a diplomáciai megoldás keresése nem jelent gyengeséget, hanem a legjobb útja a katonai konfrontáció elkerülésének. Végül is Németország a legnagyobb nyertese a hidegháború lezárulásának, és ezt senki sem tudja jobban Angela Merkelnél, aki a néhai Kelet-Németországban nőtt fel.
