Konfliktusok forrása lehet, hogy Nagy-Britannia márciustól jövedelmi határhoz köti a külföldi munkavállalók jogosultságát a szociális juttatásokhoz − mondta a BBC-nek az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa. Andor László szerint a munkavállalói státus megítélése nem lehet keresetfüggő, ez a londoni lépés ellenkezik az Európai Unió alapelveivel és az uniós joggal. A napokon belül hatályba lépő újabb brit korlátozás értelmében az uniós társállamokból érkező dolgozók csak akkor igényelhetik a gyermekek után járó adókedvezményeket, a családi pótlékot, illetve munkájuk elvesztése esetén az álláskeresési járadékot, ha heti 149 fontot (56 ezer forintot) meghaladó bérigazolást mutatnak be.
Az alkalmazotti átlagfizetés heti 600 font a szigetországban, ennek a negyede, 149 font lesz az a küszöb, amit a külföldi munkavállalónak keresnie kell ahhoz, hogy társadalombiztosítási ellátást kapjanak. Andor László szerint ahhoz, hogy jogi úton is megtámadhassák a brit szigorítást, az EB-nek előbb írásban is látnia kell, hogy az új rendszer pontosan milyen elemeket tartalmaz.
A további korlátozásokat szorgalmazó David Cameron kormányfő álláspontjával egybecsengően Boris Johnson londoni polgármester felvetette, hogy a kelet-európai munkavállalók csak két év folyamatos nagy-britanniai tartózkodás után kaphassanak teljes körű hozzáférést a szociális ellátó rendszer szolgáltatásaihoz, így az ország nem vonzaná mágnesként a bevándorlókat. A The Sunday Times információi szerint a következő lépcsőfok egy 75 ezer fős éves letelepedési limit lehet a külföldi munkavállalókkal szemben.
Szerző: Gyöngyösi Balázs
