Meglehet, az eurózóna lassan kezd kikecmeregni másfél évtizedes fennállásának legsúlyosabb válságából, a munkaerőpiacán még sokáig alig lesz érezhető a gazdasági fellendülés. A 18 tagállam munkanélkülisége idén 11,4 százalékos, ami jövőre is csak szerény mértékben javul, 11 százalék az előrejelzés. Sokéves tapasztalat, hogy a gazdaság beindulását csak jelentős késéssel érzi meg a munkaerőpiac. Több okból: egyrészt a munkaadók recesszió után mindig nehezebben kötelezik el magukat új munkaerő alkalmazása mellett, másrészt a recesszió kikényszerít bizonyos racionalizálást, szerkezetátalakítást, a munkaköltség csökkentését. Az így nyert hatékonyság egy bizonyos fokig szükségtelenné is teszi új munkavállalók felvételét, vagyis el kell telnie valamennyi időnek, amíg a vállalatok meggyőződnek arról, hogy a fellendülés tartós és érdemes kitárni a gyárkapukat. A mostani válság főként a kis- és középvállalatokat (kkv) sújtotta, éppen azt a szektort, amely a legtöbb munkaalkalmat kínálja. A hitelválság nyomán még jó ideig eltart, amíg a kkv-k ismét kedvezményes kölcsönökhöz juthatnak és terjeszkedhetnek.
Ugyanakkor a válság az Európai Bizottságot is beavatkozásra kényszerítette, olyan eszközrendszer kidolgozásával, amely a két leginkább érintett rétegen akar segíteni: a tartós munkanélkülieken és a fiatalokon. Az eurózóna országaiban a 15 és 24 év közöttiek körében átlagosan 20 százalékos a munkanélküliség (vagy az oktatásban sem vesznek részt), de a legrosszabb a helyzet Görögországban (57,3) Spanyolországban (56), Olaszországban (41,1), Cipruson (38,6) és Portugáliában (36,8).
Az ő helyzetükön akar javítani az Ifjúsági Garanciaprogram, ami elvileg annak vállalását jelentené, hogy az iskolapadból kikerülő vagy munkahelyüket elveszítő fiatalokat négy hónapon belül képzettségükhöz illeszkedő álláshoz segítik, mindezt 25 éves korig.
A felnőttek munkanélkülisége ezekben az országokban durván a fele a fiatalok arányának. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint Görögországban például 2014-ben 26 százalékos lesz a munkanélküliség, de jövőre is csak 24 százalékra mérséklődik az állástalanok száma, jóllehet a gazdaság az idén 0,6 százalékkal bővül, jövőre pedig már 2,9 százalékkal. Hasonló az arány Portugáliában: a 2014-es előrejelzés szerint a 16,8 százalékos munkanélküliség jövőre 16,5-re csökken, miközben a 0,8 százalékos gazdasági növekedés csaknem megduplázódik, 1,5 százalékra. A trend pontosan ugyanilyen Olaszországban: a 12,6 százalékos munkanélküliség 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel párosul, jövőre pedig hiába nő kétszer akkora ütemben a gazdaság, az állástalanok száma alig változik, 12,4 százalék lesz.
Nagy a szórás az eurózóna országaiban. Ausztriában például alig okoz gondot az elhelyezkedés, az osztrákok 4,8 százaléka munkanélküli, jövőre ez 4,7 százalék lesz, a hazai össztermék idén 1,5, jövőre pedig 1,8 százalékkal gyarapodik. Nem sokkal mostohább a helyzet Németországban sem, ahol az 1,8 százalékos GDP-arányos növekedést 5,2 százalékos munkanélküliség kíséri, a jövő évre pedig 2 százalékos javulás mellett 5,1 százalékos munkanélküliséget jósol az Európai Bizottság.
Szerző: Fóti Tamás
