A napokban jelentősen megnőtt az államcsőd veszélye Ukrajnában. A nemzetközi hitelminősítők vélekedése szerint még akkor is külső likviditási válságba sodródhat az ország, ha az oroszok folyósítják a decemberben megígért 15 milliárd dolláros hitel következő részleteit − ami egyáltalán nem tűnik garantáltnak. A külföldi szakértők orosz kormányzati nyilatkozatokból azt olvasták ki, hogy kérdéses az orosz kölcsön jövője.
Az IMF-jelenlét feltételei
A bizonytalanságot fokozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is egy "jelentős", rövid távú pénzügyi támogatás tervén dolgozik Ukrajna számára. Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a The Wall Street Journalnak adott interjújában arról beszélt: a terv feltétele, hogy Ukrajna hosszú távú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Ha nem romlik tovább a politikai helyzet és a betétesek nem rohanják meg a bankokat, szakmai vélemények szerint kezelhető marad az ukrán helyzet. Alexander Morozov, az HSBC bank orosz−ukrán szakértője úgy látja: Kijev a 20 milliárd dolláros valutatartalékával átvészelheti a nehéz időket. Ha pedig egy új kormány egy hihető reformtervvel áll elő, számíthat a nemzetközi hitelezők, elsősorban az IMF támogatására. (Az Index.hu tegnap arról írt, hogy az ukrán parlament az új kormány összetételéről ma dönthet, ebből az alkalomból egyébként Kijevbe várják Catherine Ashtont.)
Fokozódhat az erőszak
Nem túl biztató, hogy az Azarov-kormány lemondása és utódja kinevezése Viktor Janukovics államfő reményeivel ellentétben egyáltalán nem csillapította le a lázadókat, akik most már elsősorban az ő távozását követelik. Ukrajnában ugyanis elnöki rendszer van, a kormány csak az államfői akarat végrehajtója − többek között ezt is el akarja törölni az ellenzék az általa tervezett új alkotmánnyal.
Ukrajnában mindkét oldalon komoly esély van az erőszak fokozódására, ahogy mind a hatalom, mind az ellenzék politikai vezetői elveszítik uralmukat az utcákon folyó események fölött. Ijesztő, hogy az ukrán vezetés még a múlt héten engedélyezte vízágyúk használatát a tüntetők ellen a mínusz 20 fokos hidegben. A Dzerkalo Tizsnya lap hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, amelyben a belügyminiszter felhatalmazást kért lángvetők használatára "a közrend védelmében". Ennél is nyugtalanítóbb, hogy az ukrán hadsereg, amely korábban úgy nyilatkozott, nem avatkozik bele a politikai eseményekbe, felszólította az államfőt, sürgősen tegyen lépéseket a rend helyreállítására, mert a konfrontáció az ország területi integritását fenyegeti. Ez a példátlan beavatkozás a politikába felveti egy katonai hatalomátvétel veszélyének lehetőségét.
A másik oldal is súlyos problémákkal küzd. A hírek szerint Vitalij Klicsko, az ellenállás vezére hiába próbálja visszafogni a szélsőséges szervezeteket, egyre inkább a szélsőjobboldal az utcai akciók "hőse". A demokratikus oldal hívei és köztük már összecsapásokra is sor került, és a Nyugat se támogathatja az ellenzéki akciók olyan élharcos szervezeteit, mint a Szpilna Szprava (Közös Ügy) vagy a több szélsőjobboldali csoportot tömörítő Pravij Szektor (Jobb Szektor), amelynek irodája ajtaján a "Belépés csak náciknak" felirat díszeleg, mint arról a Deutsche Welle beszámolt. A sajtónyilatkozatokból úgy tűnt, hogy a Jobb Szektornak területi követelései is vannak Lengyelországgal szemben; igaz, ezt később tagadta a szervezet.
Megegyezés a belbiztonsággal
Mindezek ellenére a tegnapi hírek reménykeltőek: az MTI tudósítójának jelentése szerint egyes kijevi tüntető csoportok megállapodtak a belügyminisztériummal és a belbiztonsági szolgálattal. E szerint ha feltételek nélkül kiengedik a bebörtönzött ellenzéki aktivistákat, szabaddá teszik a kijevi városházát és a Hrusevszkij utcát. Állítólag már 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon, s péntekig további 116 nyeri vissza szabadságát. Ez azonban várhatóan nem enyhíti a feszültséget, mint ahogy az sem, hogy Viktor Janukovics tegnap visszatért betegszabadságáról − a hírre újabb tüntetési hullám indult el.
Szerző: Barabás T. János
