Az utóbbi években számos projekt indult Szerbiában: útépítések, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, valamint a FIAT megjelenését követően autóipari beruházások, amelyekben magyar cégek is szerepet vállalhatnak. A mezőgazdaságban elsősorban korszerű technológiában, gépekben, vetőmagokban, vegyszerekben van hiány, de a gyógyszerpiacon is jelentős a növekedési potenciál. Fontos, hogy a magyar vállalkozások is részt vegyenek a szerbiai privatizációban − állítja a kamaraelnök.
Szerbiában alacsonyak az árak és a termelési költségek, valamint olcsó a szakképzett munkaerő. Idén január elsején több, uniós tagországból származó termék vámilletékét megszüntették vagy jelentősen csökkentették, és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a pályázati lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Az uniós csatlakozásig − amelynek dátumát Kovács László 2020-ra teszi − érdemes kihasználni a 11 vámszabad terület nyújtotta adó- és illetékmentességeket, valamint az orosz−szerb szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit. Szerbia azon kevés európai országok egyike, amely jelképes, egyszázalékos vámilleték mellett exportálhatja termékeit Oroszországba. Mindezt az országban létesített vállalkozásaik révén a magyarországi cégek is kihasználhatják. Az MSZKIK célja e lehetőség népszerűsítése, a középtávú terv pedig egy a határon átnyúló ipari park létrehozása. A Gate to Europe elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, a létesítmények egymástól nyolc kilométerre, Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán épülnének. A projekt előkészítését az MSZKIK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara menedzselte, finanszírozását 85 százalékban uniós forrásokból biztosították. A jogharmonizációs folyamat javában tart, a hivatali ügyintézés azonban bürokratikus, ezért a helyismeret és a kapcsolati tőke nélkülözhetetlen az induló vállalkozások számára.
A cégbejegyzésre hivatalosan három napot kell várni, a szükséges dokumentumok és engedélyek beszerzése azonban egy-két hónapot is igénybe vehet, a költség a cégforma függvényében kétezer és tízezer dinár között van. Piacszerzés, forgalombővítés céljából elsősorban azoknak a vállalatoknak érdemes a szerb piacon megjelenniük, amelyek Magyarországon stabil pénzügyi háttérrel, bejáratott üzletstratégiával, befutott termékpalettával rendelkeznek. A kamarához segítségért forduló 10 vállalkozóból 8 úgy hiszi, hogy a külföldi piacokon való megjelenés a gyengén teljesítő vállalkozás menekülő útvonala lehet, ennek azonban rendszerint bukás a vége.
A vegyes kamarához leggyakrabban egyszerű kérdésekkel fordulnak a vállalkozók: mekkora bizonyos termékek vámilletéke, vagy hogyan lehet például marhahúst Magyarországról exportálni, de olykor bonyolultabb, jogi és gazdasági szaktudást is igénylő témában kérnek segítséget. A kamara − a Kárpát Régió Üzleti Hálózattal (KRÜH), a vajdasági kamarákkal és helyi önkormányzatokkal együttműködve − igyekszik a kérdésekre választ adni, igény esetén megnevezve a potenciális partnereket, gyártókat, importőröket vagy viszonteladókat.
A szerb üzletemberek nyitottak az országba érkező befektetőkkel szemben, a rendszerint étkezéssel egybekötött üzleti tárgyalások − déli mentalitásuknak köszönhetően − hosszadalmasak, általános az üzleti ajándékozás, a találkozókról azonban hajlamosak elkésni. Tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusa, valamint az etnikai és vallási különbségek.
| Áfa | 10 vagy 20 |
| Kamat- és osztalékadó | 20 |
| Személyi jövedelemadó | 10 vagy 15 |
| Nyereségadó | 15 |
| Vagyonadó (ingatlanadó) | 0,3−2 (progresszív) |
| Munkaadói és munkavállalói járulék (fele-fele arányban) | 39,8 |
| Forrás: MSZKIK | |
Szerző: Túrós-Bense Levente
