A kelet-közép-európai régióból az elmúlt öt évben mintegy 120 milliárd eurót vontak ki a nyugat-európai bankok, és ebben az összegben még nincs benne a 2013-as negatív adat, amelyet jövő héten hoznak nyilvánosságra. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felhívja a figyelmet egy másik problémára is. Eddig a banki tőkekivonást valamelyest kompenzálták a befektetők részvény- és kötvényvásárlásai és a külföldi beruházások. Ez azonban 2013 harmadik negyedében megváltozott, és 2009 óta első alkalommal ismét több tőke ment ki a régióból, mint amennyi beérkezett. Drámaian csökkentek a hazai adósokkal szembeni külföldi követelések is, ami a bankok befektetési és kockázatvállalási hajlandóságának fokmérője. Magyarországon és Szlovéniában 2011 óta a GDP 20 százalékával csökkentek a követelések. A tőkekivonás egyébként erőteljesen érintette Horvátországot, Szerbiát és Romániát.
A 2008-as pénzügyi válságot követően érkezett a kivonások első hulláma, majd 2011 közepén a nyugati anyabankok ismét a fékre léptek leánybankjaik tőkeellátásában. A folyamat 2013 második felében felgyorsult, amit a Valutaalap és a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői is megerősítenek. "Fontos és nyugtalanító fejleményről beszélünk" − nyilatkozta Asim Husain, az IMF Európa-részlegének helyettes vezetője a bécsi Der Standardnak. A fejleménynek az IMF szerint több oka is van. A banki és befektetői távozást részben helyi jelenségek magyarázzák, de szerepet játszik benne, hogy a nyugat-európai hitelintézetek 2011 óta igyekeznek megerősíteni sajáttőke-fedezetüket. Mivel sok bank van abban a helyzetben, hogy nem tud magánbefektetőt bevonni, arra kényszerülnek, hogy a magas kockázatú országokból fújjanak visszavonulót, hogy ily módon feleljenek meg a felügyeleti szabályoknak. A Der Standard szerint jó példa erre a Raiffeisen Bank International, amely vizsgálja Ukrajnából való kivonulását és szóba került magyar leányának eladása is. Az EBRD az eurózóna fejleményeivel magyarázza, hogy 2013 végén felerősödött a tőkekivonás. Az ECB, az európai jegybank megkezdte a pénzintézetek állapotfelmérését, mérlegvizsgálatát, amelyet követ egy további stresszteszt, és ez is a hitelszerkezet minőségének javítására szorítja őket. Az IMF egy további tényezőt is említ, az amerikai jegybank az elmúlt években óriási mennyiségű pénzt pumpált a tőkepiacokra, és most, hogy az eszközvásárlás tempójából visszavesz, kezdi elriasztani a befektetőket. A bécsi Kelet-Európa Intézet szakértője a regionális okok között említi a szerb, szlovén és horvát recessziót, ahol a cégek nagymértékű eladósodását követően alig akarnak új hitelt felvenni, Magyarországon és Romániában a gyenge belső kereslet fékezi az új kölcsönöket, ráadásul ezekben az országokban a bankoknak meg kell küzdeniük a rossz hitelek nagy számával is.
Szerző: Fóti Tamás
