A tavasszal esedékes szlovákiai közvetlen elnökválasztás lesz a negyedik az ország történelmében, amelyen várhatóan rekordszámú jelölt indul. Eddig négy pártjelölt van − Robert Fico (Smer), Pavol Hrusovsky (KDH, Híd, SDKÚ), Bárdos Gyula (MKP), Peter Osusky (SaS). A legesélyesebb a felmérések szerint Fico, a jelenlegi miniszterelnök. A megválasztott államfő mandátuma öt évre szól, legfeljebb két terminust tölthet be.
A szomszédos Csehországban a tervek szerint január 6-án írják alá a szociáldemokraták (CSSD), a kereszténydemokraták (KDU-CSL) és az ANO mozgalom koalíciós megállapodását, így megalakulhat az új kormány Bohuslav Sobotka (CSSD) vezetésével − tudatta a CTK hírügynökség. Ebben nyolc helyet kap a választások győztese, a CSSD, hármat a kereszténydemokraták és hatot az ANO, amelynek milliárdos vezetője, Andrej Babis lesz a pénzügyminiszter és a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. Az igazi kérdés a költségvetés. Azt ugyanis az előző, átmeneti kormány készítette, jobbközép elődjének terveire alapozva. A baloldal viszont olyan változásokat ígért be, mint egyes ágazatok kiemelt megadóztatása, a nyugdíjreform visszafordítása, a gyógyítási költségek lakossági hozzájárulásának csaknem teljes megszüntetése − csupa olyasmi, ami komolyan befolyásolja a költségvetést. Tervezik egy új, alacsony általános forgalmi adókulcs bevezetését a könyvekre, gyógyszerekre, bébitápszerekre, valamint a nyugdíjak kedvezőbb indexálását.
Lengyelországban Bronislaw Komorowski államfő kétségei ellenére aláírta a nyugdíjreformról szóló törvényt (Napi Gazdaság, 2013. december 30.), aminek megtagadásával a jövő évi költségvetést is megtorpedózta volna. A törvény ugyanis elindítja a magánnyugdíjpénztárak megszűnéséhez vezető folyamatot s az általuk kezelt vagyon mintegy felét kitevő államkötvényeket "államosítja". Ezzel a legmagasabb veszélyszintet, a GDP 60 százaléka közelében járó államadósságot mintegy 50 százalékra nyomja le. Hosszabb távon húzhat hasznot a büdzsé abból, hogy 2014-ben megkezdik a palagáz kereskedelmi kitermelését. Varsó ebben az évtizedben 12,5 milliárd eurót fektet be e területre, amitől a jelentős anyagi haszon mellett − Európa legnagyobb palagázkészlete a lengyeleké − az orosz gázimporttól való függetlenedést várják.
Oroszországban a történelem legdrágább olimpiájára készülnek: a február 7-én nyíló téli olimpiához Szocsiban az infrastruktúra és a létesítmények építése, a rendezvények költsége meghaladja az 50 milliárd dollárt. Megtérülésére nincs esély, de a rendezők legfontosabb célja úgyis az, hogy az esemény az új Oroszország leghatásosabb reklámja legyen. A létesítmények elkészültek, csak a 40 ezer főt befogadó, kizárólag a nyitó- és a záróünnepségnek helyet adó központi stadion áll befejezetlenül 50 nappal a kezdés előtt − írta a The Moscow Times. Az épületet többször át kellett tervezni, ezért költsége már háromszorosa az eredeti előirányzatnak, meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Szerző: Barabás T. János
