Görögország legutóbbi, 11 évvel ezelőtti elnöki féléve különösen emlékezetes, hiszen akkor zárult le az a nagy bővítési tárgyalássorozat, amelynek nyomán 2004-ben Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, kilenc másik állammal együtt − emlékeztetett Dimitrisz Jannakakisz, Görögország budapesti nagykövete. Akkor ez volt a legfontosabb eredmény, de a most következő hat hónapra is olyan események jutnak, amelyek kiemelik ezt a félévet az átlagos elnökségi időszakok közül − elég arra gondolni, hogy májusban újraválasztják az Európai Parlamentet (EP).
Feladatok bankuniótól migrációig
Az EP-választás előtt véglegesíteni kell a bankuniót − azaz a parlamentnek jóvá kell hagynia a decemberi csúcson elfogadott szabályrendszert −, ami növeli az eurózóna integrációját, nem megfeledkezve a valutaövezethez nem tartozó tagállamokról sem. Szorgalmazzák a közös európai álláspont és szabályozás kialakítását a migrációval és főleg az illegális bevándorlással kapcsolatban is − hangsúlyozta a nagykövet −, ami a Görögországot is magában foglaló déli vidéken különösen komoly probléma, de Magyarországon ugyancsak érzékelhető. Görög szemszögből nézve különösen fontos ügy lesz 2014 első félévében a nemzetközi tengeri együttműködés kialakítása, illetve szorosabbra fűzése is, beleértve a kereskedelmi, a turisztikai, a biztonsági és a védelmi vonatkozásokat, illetve a tengeri ásványkincsek kiaknázásának kérdését.
Olcsó elnökség következik − emelte ki a diplomata −, a pazarlás ideje egész Európában lejárt. Athén csak a legszükségesebb kiadásoknak ad zöld jelzést, az egész elnöki időszak feladatainak lebonyolítására 50 millió eurót szánnak. Ebből kell fedezni mintegy 140 görögországi tanácskozás költségeit; ezeket mind Athénban, ugyanabban az épületben rendezik meg − mondta el korábban Brüsszelben Antonio Szamarasz görög kormányfő −, a delegációk nem számíthatnak ajándékokra (tollon és jegyzetfüzeten kívül). Az EP-választás azért is kihívást jelent, mert a megújuló szervezet 2014 első hónapjaiban várhatóan saját sorainak rendezésével lesz elfoglalva a futó ügyek lezárása helyett (a voksolásra május 25-én, tehát a görög elnökség vége felé kerül sor). Ősszel, már az olasz elnökség idején kicserélődik az Európai Bizottság (EB) is, a jelenlegi, José Manuel Barroso vezette végrehajtó testület megbízatása lejár. A megújulás nem egyszerű procedúra: első lépésben az Európai Tanács tesz minősített többséggel javaslatot az EP-nek az EB elnökére, amit a parlament abszolút többséggel fogad el. Ezt követően a Tanács − a tagállamok és az új elnök javaslatait is figyelembe véve − jelöli a biztosokat, majd a parlament újra szavaz, már a teljes bizottságról.
Feszültségforrások bel- és külföldön
Mindeközben helyhatósági választásokat is tartanak jövőre Görögországban, ami a kormány felállását ugyan elvben nem befolyásolja, némi politikai zavart azonban okozhat, főleg ha az elmúlt időszakban az ország harmadik legnépszerűbb pártjává fejlődő, unióellenes szélsőjobboldali Arany Hajnal tovább erősödik. Az uniós elnökséggel kapcsolatos munkára ez kevéssé nyomhatja rá a bélyegét, maximum az erőforrások és az odafigyelés optimális beosztására kell majd fokozottan koncentrálni.
Kényes kérdés az EU-ba igyekvő Törökországé is, már csak az évszázados görög−török szembenállás miatt is − elég az EU-tag Ciprusra gondolni. A két állam viszonya mindenesetre most jobb, békésebb, mint korábban: kormányzati, miniszteri szinten folyamatosak az egyeztetések, és olyan mechanizmusokat alkottak meg, amelyek nagyban megkönnyítik a kényes helyzetek elboronálását. A görög vezetés amúgy hivatalosan is az unióban szeretné látni a keleti szomszédot, persze csak akkor, ha minden követelménynek megfelel. Gesztusokat is tesznek a görögök, feltett szándékuk például mecsetet építeni Athénban a közeljövőben.
Nem megy még haza a trojka
Görögország úgy lesz elnök, hogy közben az EB, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF alkotta trojka felügyelete alatt áll a válság során kapott nagyszabású mentő csomagok miatt − erre már volt példa az uniós elnökséget egy évvel korábban ellátó Írország esetében is. A görög válság messze van még a végétől, de idén már elsődleges többletet várnak az államháztartásban, ami jobb eredmény a trojka által jósoltnál. Az OECD egy korábbi vizsgálata szerint mintegy ezer reformintézkedést vezettek be az országban, amelyek már el is kezdtek gyümölcsöt hozni, bár hatásaik a reálgazdaságba még nem gyűrűztek be. A munkanélküliség továbbra is az egekben (27 százalékos volt a harmadik negyedévben, a fiatalok körében pedig 50 százalék környékén), de a ráta növekedése megállt. A GDP idén még 1 százalék alatti, jövőre azonban várhatóan már 2 százalék közeli ütemben emelkedik − igaz, 2008-hoz képest mintegy 23 százalékkal zuhant a gazdaság teljesítménye.
Szerző: Fokasz Oresztész
