Az Európai Unió bővítési folyamatának következő legfontosabb mozzanata az lesz, hogy január 21-én megindulnak a csatlakozási tárgyalások Szerbiával; ez a "jutalma" Belgrádnak, amiért normalizálta viszonyát Koszovóval. Albániáról viszont 2014 júniusára halasztotta a döntést a decemberi EU-csúcs. Az Európai Bizottság már 2012-ben is a hivatalos tagjelölti státust javasolta, és 2013-as jelentésében ismét aláhúzta: Tirana jelentős haladást ért el a szervezett bűnözés leküzdésében, a tagság politikai és gazdasági feltételeinek teljesítésében. A tagállamok azonban egyelőre a fékre léptek − alighanem az Európai Parlament májusi választására figyelve −, a várható negatív visszhang miatt jegelik a döntést. Pedig a tagjelöltség még nem jelenti a tárgyalások megindulását, deklarálásának inkább politikai, reformösztönző üzenete van.
Júniusban esedékes lesz egy másik bővítési állásfoglalás is: Macedónia már öt alkalommal érdemelte ki a pozitív véleményt Brüsszeltől, ám Görögország szomszédja neve miatt rendre vétót emel a tárgyalások megkezdése ellen. (Görögország Makedónia tartománya miatt csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven ismeri el.) Mivel januártól Athén veszi át az EU soros elnöki tisztét, lehetséges, hogy ezúttal rugalmasabb lesz és nem blokkolja északi szomszédjának uniós ambícióit, hiszen a tárgyalások megkezdése után még hosszú út vezet a tagságig, lesz idő a kompromisszumra.
Szerző: Fóti Tamás
