Az Európai Parlament új, ötéves mandátumú képviselőiről dönthetnek a tagállamok szavazói 2014. május 22−25. között, tehát nagyjából húsvétig van idő arra, hogy a tagállamok fontos ügyekben megállapodjanak az EP-vel. Ezek között is prioritást élvez a bankunió, amelynek lényegéről az EU-csúcson megállapodás született (Napi Gazdaság, 2013. december 23.), de ez még nem jelenti a végleges szerkezet, a működés jóváhagyását. Az EP társdöntési jogköre megkerülhetetlen és nem titok, hogy a frakciók elégedetlenek a kompromisszummal, amely erőteljesen magán viseli az EU legnagyobb gazdasága, Németország óhajait. Az EP elnöke, a szocialista − és történetesen német − Martin Schulz a brüsszeli csúcson úgy fogalmazott: "a végén kijelenthetik majd, hogy a műtét sikerült, de a beteg meghalt". Elégedetlen az EP azzal is, hogy a bankunió jelenlegi formájában nagy teret enged a kormányközi megállapodásnak a közösség kárára.
A következő hetekben intenzív egyeztetés indul az EP, a Tanács és az Európai Bizottság között. A tagállamoknak azért is fontos, hogy a mostani EP-vel állapodjanak meg, mert bizonytalan a következő összetétele. Közvélemény-kutatások jelzik a szélsőjobboldali vagy/és euroszkeptikus pártok előretörését, többek között Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában, ami átrajzolhatja az erőviszonyokat, megnehezítve a törvénykezést.
Különösen a táboruk szélesítésére alkalmas ügyekben tehetnek keresztbe az euroszkeptikus pártok. Ilyen például az amerikai megfigyelési botrány: eddig kisebbségben voltak az EP-ben azok, akik követelték emiatt az USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások felfüggesztését, de az egyezmény ratifikálása már az új EP-re vár. Ugyanez vonatkozik az EU bővítésére: bár a közeljövőben nem várható új tag felvétele, csatlakozási tárgyalások, új jelöltek lesznek. Ebben a szakaszban az EP érdemben nem jelenthet akadályt, de képes lassítani a folyamatot és befolyásolni a közvéleményt.
Szerző: Fóti Tamás
