Románia 2018 és 2020 között vezetheti be az eurót − jelentette ki tegnap Victor Ponta román miniszterelnök az amerikai CNBC televíziónak Bukarestben adott interjúban. Az ország felkészülten és versenyképesen akar csatlakozni az euróövezethez − ahogy Ponta fogalmazott: "az euróövezetnek nincs szüksége újabb gyenge játékosra, ezért Romániának előbb fel kell készülnie". A román kormányfő júniusban a német Deutsche Welle rádiónak még úgy nyilatkozott, hogy Bukarest 2017−2018-ban állhat készen a szerkezeti reformokkal az euró bevezetésére.
Korábban hivatalosan 2015-re tűzte ki célul Bukarest az euró bevezetését, de az idén áprilisban az Európai Bizottságnak küldött konvergenciaprogram már nem tartalmazott céldátumot. A szociálliberális kormány akkori véleménye szerint − noha a GDP 37 százalékára rúgó államadóssággal, a 2 százalék körüli költségvetési hiánnyal a maastrichti követelményeket már idén teljesíteni tudják − a csatlakozás nem válna az ország előnyére az ingadozó uniós stabilitás miatt. Ponta akkor úgy nyilatkozott, hogy 2019. január 1. reális időpontnak tűnik az euró bevezetésére, hozzátéve, hogy Románia inkább a lengyelországi modell szerint halad, azaz céldátum helyett prioritásokat határoznak meg.
A hosszabb utat választotta az unión belül a legalacsonyabb államadóssággal rendelkező Bulgária is, noha 2010-ben még úgy tűnt, hogy a bolgárok már 2013-ban euróval fizethetnek. Szófia önbizalmát eleinte a görögöktől kiinduló euróövezeti válság se rendítette meg, ám a Kelet-Európába fáziskéséssel megérkező, a vártnál mélyebb recesszió térdre kényszerítette az országot: a hiány elszállt, a nemzeti valutát csak a jegybank kétségbeesett intervenciói tartották életben. A következő időszak a konszolidációról szólt Bulgáriában − hasonlóan Romániához −, a megszorítások 2013-ra 2 százalékra nyomták le a hiányt, miközben az államadósság sem emelkedett a GDP 18 százaléka fölé. A harmadik negyedévi 0,6 százalékos gazdasági növekedés azonban igen törékeny, az államháztartás stabilitása érdekében hozott intézkedéseket pedig egyre nehezebben viseli a lakosság. Sokat rontanak a kilátásokon az utcai tiltakozások, az állandósult belpolitikai feszültség, illetve az uniós szinthez képest drámaian alacsony bérek − a csatlakozási céldátum kitűzését egyelőre nem is tartja napirenden Szófia.
Az idén júliustól EU-tag Horvátországnak a lehető leghamarabb be kell vezetnie az eurót, az országnak amúgy sincs független monetáris politikája, így veszítenivalója sincs − fogalmazott a nyáron Borisz Vujcsics, a horvát jegybank elnöke. A csatlakozást segíti, hogy a bankszektorban látványosan elterjedt az európai fizetőeszköz, a megtakarítások kétharmada már euróban kamatozik. A románokhoz és a bolgárokhoz hasonlóan a horvátok is hozzászoktak az euróhoz, a nagyobb értékű ingóságok, a járművek, az ingatlanok de még a telefonszámlák árát is euróban határozzák meg, amit a jegybanki árfolyam szerint kell nemzeti valutában kifizetni. Mindezek ellenére a következő néhány évben biztosan nem lesz horvát euró: 5 százalék fölé várt GDP-arányos deficit, becslések szerint 2015-ben a GDP 62 százalékára ugró államadósság és idén alig 0,2 százalékos gazdasági növekedés mellett Zágráb egyelőre aligha készülhet az előszobázási szakaszra, vagyis arra, hogy két évet eltöltsön az ERM-II. árfolyamrendszerben
Szerző: Túrós-Bense Levente
