Az orosz építőipar nem panaszkodhat − a lakosság életszínvonalának emelkedése biztosítja a lakásépítők jövőjét, a hatalmas infrastruktúra-beruházások pedig hatalmas jövedelmet jelentenek nemcsak az építőknek, de a korrupt hivatalnokoknak is.
A meghatározó nagyberuházások most két helyre összpontosulnak: a jövő év eleji téli olimpia színhelyére, Szocsiba − ahol legalább 30 milliárd dollárt fektetnek az építkezésekbe −, illetve Moszkvába. Az orosz főváros területét tavaly több mint kétszeresére növelték: az új Nagy-Moszkva elnyelt két kisvárost és 19 falut, amivel lakossága 232 ezerrel nőtt, népsűrűsége viszont felére csökkent. Moszkva jelenleg a világ tíz legnagyobb fővárosa között van 11,5 millió lakójával, újjászületése után azonban 20 millióra emelkedhet a moszkvaiak száma. A bővítést öt év alatt szeretnék elvégezni, de a szakértők szerint még tíz év múlva is ad munkát az építőipari vállalatoknak. Az új területekre akarják kiköltöztetni a kormányzati szervek mellett a pénzintézeti és a vállalati központokat is, enyhítve a lassan már átjárhatatlanul zsúfolt főváros forgalmát, illetve kiszabadítva ezeket a gyakran többórás dugókból.
A főváros forgalmi problémáinak megoldásában a több mint 30 milliárd dollárba kerülő útépítések mellett kulcsszerepet szánnak a metró fejlesztésének: 2020-ig több mint 1000 milliárd rubelt (33 milliárd dollár) szánnak erre. Ha az új területekre telepítik a kormányzati központot is, akkor az oda vezető 20 kilométeres sztráda további 1000 milliárd rubeles kiadást jelent.
A lengyel építőipar közel sincs ilyen jó helyzetben, bár a válság okozta zuhanás után már javul a helyzet. A varsói központi statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint idén augusztus végéig 707 ezer lakás épült fel vagy volt épülőben, 3,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, ám az építési engedélyek száma tovább csökken − augusztusban éves összevetésben 7,4 százalékkal kevesebbet adtak ki. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság beruházásainak kifutása szinte romba döntötte az építőipar többi ágát, tucatjával mentek csődbe elsősorban az útépítők, akik tönkrementek a megbízásokért folytatott gyilkos versenyben vállalt alacsony árak miatt. Az ágazatban azonban összességében nem tűnnek el a cégek − derül ki a Dziennik Gazeta Prawna, a vezető varsói gazdasági napilap számaiból. Az év első felében 22,6 ezer építőipari vállalat szűnt meg, de közel 27 ezer jött létre, így számuk összesen 475 ezerre emelkedett, ami 4 ezerrel több a tavaly év véginél.
Szerző: Barabás T. János
