Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója bejelentette, hogy az ukrán Naftogaz ismét importál orosz földgázt az eredeti szerződésének megfelelően, s abbahagyta hazai tározóinak kiürítését. Az újabb gázháború a hónap elején kezdődött, amikor Kijev leállította az orosz gáz behozatalát a túl magas árra hivatkozva, majd a második menetben Moszkva követelte, hogy fizessék ki több mint 1,3 milliárd dolláros tartozásukat, amit, bár kaptak haladékot, az új határidő lejártáig sem egyenlítettek ki − írta a RIA Novosztyi hírügynökség. A Gazprom azzal fenyegette meg a Naftogazt, hogy élni fog azzal a szerződéses jogával, miszerint csak annyi gázt szállít neki, amennyit előre kifizet − amire Ukrajnának nem volt és nincs pénze.
Az újabb csata Nyugat-Európában felidézte a 2006-os és 2009-es félelmeket, amikor hasonló viszályok miatt napokra leállt az orosz gáz szállítása. Márpedig ez fedezi Európa ellátásának negyedét.
A Kijevvel való csatározások alapvető változást hoztak az orosz energiapolitikában, arra ösztönözve Moszkvát, hogy kiépítse azokat az alternatív szállítási vonalakat − az Északi és a Déli Áramlatot −, amelyek a kétes megbízhatóságú tranzit országokat megkerülve közvetlenül juttatják a gázt az európai piacokra.
Bár az ukránok mindenképpen megpróbálták az ügyet úgy beállítani, mintha csak két vállalat vitájáról lenne szó, amit majd elintéznek egymás között, nem tudták sokáig figyelmen kívül hagyni az európai országok nyugtalanságát. Mikola Azarov ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a hét végén telefonon tárgyaltak egymással. Ennek során megerősítették, hogy mindkét fél betartja vállalt kötelezettségét és biztosítja az európai fogyasztóknak járó gázmennyiség folyamatos szállítását.
Az európai félelmeket az is erősítette, hogy az ukránok, miután leállították az orosz gáz behozatalát, a tározóikban felhalmozott gázt kezdték felhasználni, amelynek mennyisége a szakértők szerint enélkül sem elegendő a folyamatos export biztosításához. A szállítások elakadása a Reuters szerint elsősorban a közép- és kelet-európai országokat veszélyeztetné, bár a korán jött hideg miatt Ausztriában, Németországban és Olaszországban egyetlen hét alatt 157 millió köbméter gázt vételeztek a tározókból.
Azonban mindenki sokkal felkészültebb az esetleges problémákra, mint az előző gázháborúk idején. Egyrészt megnyílt az Északi Áramlat, amely Ukrajnát elkerülve a Balti-tenger alján futva egyenesen Németországba viszi az orosz gázt. Másrészt a térség országai javítottak szomszédaikkal való vezetékes kapcsolatukon és megfordíthatóvá tették a szállítás irányát. Így például lehetővé vált az orosz gáz reexportja Németországból Lengyelországba és Csehországba, s onnan tovább Szlovákiába és Magyarországra. Így igazán kiszolgáltatott csak az ilyen összeköttetésekkel nem rendelkező Délkelet-Európa maradt.
Szerző: Barabás T. János
