Egyértelműen meglepte a piacokat és az elemzőket az ECB kormányzó tanácsának kamatvágása, pedig az utóbbi napokban többek között a francia és az olasz kormány részéről is erőteljes nyomás volt a jegybankon, hogy ne nézze tétlenül az euró erősödését (Napi Gazdaság, 2013. november 7.).
Mario Draghi, az ECB elnöke sajtótájékoztatóján elsősorban a vártnál alacsonyabb inflációval indokolta a lépést: a jelek szerint az ECB döntéshozóit is meglepte, hogy a szeptemberi 1,1 százalékról októberben 0,7 százalékra esett a pénzromlás üteme az eurózónában. Ez jelentős változás a korábbihoz képest − hangsúlyozta Draghi −, ezért volt indokolt a kamat csökkentése. A szakember azt is kiemelte, hogy az alapkamat a jelenlegi vagy alacsonyabb szinten maradhat huzamos ideig.
Draghi kiemelte, hogy a jegybank elhúzódóan alacsony inflációra számít, várhatóan a következő hónapokban is egy százalék alatt marad a ráta, deflációt azonban nem prognosztizálnak. Ezt követően középtávon emelkedhet az árindex az ECB 2 százalékos célja közelébe. Ebben a helyzetben a laza monetáris politikai környezetet addig fenntartjuk, amíg szükségesnek érezzük, hajlandók vagyunk minden eszközt bevetni − hangsúlyozta a jegybankár.
A lehetséges eszközök kapcsán Draghi kiemelte, hogy a döntés során szóba került a negatív betéti kamat lehetősége, amire technikailag fel vannak készülve. Emellett napirenden volt a bankok számára újabb hosszú futamidejű finanszírozási forma (LTRO) elindítása. Az elnök szerint ezek az eszközök továbbra is készen állnak a jegybank fegyvertárában, azt azonban nem tudja megjósolni, mikor lesz szükség a bevetésükre. (A sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy az eszközök egész tárháza áll még az ECB rendelkezésére.)
Hiszünk abban, hogy a mostani kamatcsökkentés eléri a célját, a piaci reakciók erre utalnak − mondta Draghi. Ezzel arra utalhatott, hogy a bejelentés után az euró több mint egy százalékkal gyengült, a csütörtök reggel még 1,35 körüli euró/dollár árfolyam bőven 1,34 alá zuhant percek alatt. Újságírói kérdésre az elnök visszautasította, hogy a túl erős közös deviza miatt döntöttek volna a kamatvágás mellett − mint kiemelte, az ECB nem az árfolyamokat mérlegeli, hanem az árstabilitás fenntartása és a növekedés ösztönzése a célja.
Az eurózóna fiskális folyamataival kapcsolatban az ECB elnöke úgy fogalmazott, hogy a költségvetési hiány várhatóan csökkenni fog a következő időszakban, az államadósság viszont emelkedhet. A magas deficittel rendelkező országok nem úszhatják meg a hiány leszorítását − tette hozzá −, de bízik abban, hogy növekedésösztönző lépésekre is lesz lehetőségük. Draghi szerint az eurózóna fundamentumai jelenleg a legjobbak a világon, hiszen a költségvetés enyhe többletet mutat, akárcsak a folyó fizetési mérleg, miközben az infláció az egyik legalacsonyabb. Ez nem jelenti azt, hogy mostantól sétagalopp lesz a kilábalás − hangsúlyozta −, de a feltételek adottak a strukturális reformok végigviteléhez.
Szerző: Beke Károly
