Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lettországban kemény vita folyik a külföldiek által megvásárolható ideiglenes letelepedési engedélyekről, és a kormánykoalíció pártjai is csak a napokban jutottak megegyezésre egymással ebben a kérdésben. Valdis Dombrovskis miniszterelnök közölte, hogy ennek értelmében 700-an kaphatnának letelepedési engedélyt évente 150 ezer eurónál nagyobb befektetés fejében és 100-an az 500 ezer eurót meghaladóért − jelentette a LETA hírügynökség. A következő két-három évben 175-tel csökkentik az első kategóriában adható engedélyek számát és 2017-ben várhatóan megszüntetik ezek lehetőségét. A most elfogadott korlátozásokat bírálta a korrupcióellenes hivatal, mert ha csak korlátozott számban adnak ki engedélyeket, az a megvesztegetések melegágya lehet.
A szakértői vélemények erősen megoszlanak. Míg a bankárok és az ingatlanügynökök szerint a letelepedési engedélyek kiadása értékes külföldi befektetéseket hozott és hoz az országnak, bírálói úgy vélik, kiskaput nyit a volt Szovjetunióból érkező, homályos hátterű üzletembereknek az Európai Unióba való bejutáshoz. Mint a France24 írta, hatályba lépése, 2010 júliusa óta közel 7000 külföldi állampolgár élt e lehetőséggel, hogy így öt évre szóló uniós letelepedési engedélyhez jusson. Az ára egy legalább 50 ezer latos (71 ezer euró) ingatlan vásárlása volt Rigán kívül, vagy egy 100 ezer latosé a fővárosban vagy körzetében. Lettország bevétele ebből a forrásból eddig közel 600 millió euró volt egy kormányzati jelentés szerint, a Deloitte úgy becsüli, hogy 2015-re ez eléri az 1,7 milliárd eurót. A hárommilliós baltikumi országban, amely valamennyi uniós állam közül a legmélyebben süllyedt a recesszióba, ez jelentős segítséget nyújtott az összeomlott ingatlanpiac újjáépítéséhez. A rendszer bírálóinak azonban igaza van abban, hogy a folyamodók óriási többsége orosz, ukrán vagy kazah, és 98 százalékukat befogadják, amivel vízummentességre tesznek szert valamennyi uniós országban. Valószínűleg ez az, ami vonzó, nem a rigai ingatlan, s ezért indultak meg a kínaiak is. Az elemzők emlékeztetnek Alma Salabajeva esetére, aki a több milliárd dolláros csalás miatt keresett Muktar Abljazov bankár felesége. Májusban az olasz rendőrség lecsapott római házukra, és az asszonyt kislányával együtt Kazahsztánba deportálták − mindketten lett letelepedési engedéllyel éltek Olaszországban.
Edgars Sins, Lettország legnagyobb ingatlanügynökségének, az Arcónak a vezetője viszont azt emelte ki, hogy az ingatlanbuborék kipukkanása 2008−2009-ben reménytelen helyzetbe hozta az eladósodott lakosokat és vállalkozásokat, sokuk csak a külföldi befektetőknek köszönhetően menekült meg a teljes csődtől. Ráadásul behozott tőkéjükkel erősítik a bankokat, növelik a fogyasztást, munkahelyeket teremtenek és fellendítik az építőipart, ugyanis gyakran telket vesznek és építtetnek rá, vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy csak az ingatlanközvetítők nyernek az ügyön − írta a Baltic Course.
