A 13 tagú lisszaboni taláros testület az elmúlt másfél évben négy külön rendelkezésével is ellehetetlenítette a jobbközép kormány költségcsökkentési terveit − legutóbb augusztusban, amikor a bíróság alkotmányellenesnek találta azt a törvényt, amely elősegítette volna a közalkalmazottak elbocsátását. Ezek után elemzők attól tartanak, hogy az alkotmánybírák a jövőre tervezett 3,9 milliárd eurós megszorítás nagy részét, ha nem az egészét, megsemmisíthetik. Emiatt a kormánynak újra kellene terveznie a 2014-es büdzsét, és új megoldásokkal előállnia a nemzetközi hitelezők által elvárt hiánycélok teljesítésére. És bár az alkotmánybíróságnak kötelessége az alaptörvényt védeni és ebben nem feladata a kormány vagy az európai szervezetek gazdaságpolitikai céljait figyelembe venni, a megszorítások elgáncsolása és az ezzel járó politikai bizonytalanság megingathatja a hitelezők bizalmát és megnehezíti, hogy az ország a piacról finanszírozza magát. Nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg az alkotmánybíróság a legnagyobb akadálya annak, hogy Portugália kikerüljön a trojka mentő csomagjából − nyilatkozta a Financial Times-nak Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég szakértője.
A testület jelentette kockázatra már az EU és az IMF is felfigyelt. A portugál sajtóhoz eljuttatott uniós belső dokumentum szerint a bíróság \"politikai aktivizmusa\" súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat és egy újabb mentő csomagot tehet szükségessé. A portugál ellenzék elutasította és gyalázatos nyomásgyakorlásnak nevezte az Európai Bizottság kiszivárgott dokumentumát, az alkotmánybíróság ugyanis kritikus szerepet tölt be az alkotmány védelmében, amelynek függetlennek kell maradnia.
A kibontakozó dilemma a jelen keretek között feloldhatatlan. Ahogy António Costa Pinto, a lisszaboni társadalomtudományi intézet politológusa a brit lapnak elmondta, az európai alkotmányok nem a közös valuta diktálta feltételek mellett születtek, a külső leértékelés lehetőségének elvesztésével viszont az eurózóna tagjai sokkal inkább rákényszerülnek olyan, a társadalmi védőhálót és a fizetéseket érintő lépésekre, amelyek nem egyeztethetők össze az alaptörvényekkel. A valutaunió jelentette alkotmányos problémákkal eddig csak a görög, portugál és német alkotmánybíróságok szembesültek, de a kutató szerint nemsokára más országok is érezhetik ezt a nyomást. Mujtaba Rahman szerint azoknak az országoknak, amelyek a nemzetközi hitelezőktől függnek vagy amelyek kisegítő programokon mennek keresztül, el kell fogadniuk, hogy fel kell adniuk a politikai és alkotmányos autonómiájuk egy részét. Ennek a konfliktusnak a kezelése mindenképpen az európai integráció egyik legégetőbb kérdése lesz az elkövetkezendő években.
