Summers vasárnap este meglepetésszerűen bejelentette, hogy nem indul a Fed elnöki székéért folyó versenyben, pedig a sajtó már a múlt héten elkönyvelte (Napi Gazdaság, 2013. szeptember 16.), hogy Barack Obama egykori gazdasági tanácsadóját jelöli a posztra. A szakember azzal indokolta döntését, hogy jelölése már most megosztotta a szenátust, ez pedig nem jó sem az Egyesült Államoknak, sem a piacoknak − vagyis Summers meghajolt a népakarat előtt. Az utóbbi hetekben több közgazdász is bírálta jelölését, nyílt levelet írtak Obamának, hogy ne őt válassza. A legfontosabb érv az volt a szakember ellen, hogy a kilencvenes években pénzügyminiszterként hozzájárult a bankvilág deregulációjához, így közvetve szerepe volt abban, hogy a válságot kirobbantó kockázatos pénzügyi eszközök megszülethettek. A szenátuson belül elsősorban a demokraták liberális szárnya ellenezte Summers kinevezését, Obamának pedig különösen kínos lett volna, ha éppen saját párttársai torpedózták volna meg döntését.
A legesélyesebb jelölt kiszállásával gyakorlatilag egyenes út vezet Janet Yellen Fed-elnökségéhez, így ő lehet az amerikai jegybank első női elnöke. A jelenlegi alelnök mellett komoly jelölt nincs a kalapban, a szakértők még Timothy Geithner egykori pénzügyminiszter nevét emlegetik a leghangosabban, de ő úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen vállalná a jelöltséget.
Janet Yellen elnöksége a jelek szerint mindenkinek megfelelne, egy rakás érv szól mellette. Elsőként azt hozzák fel, hogy 2004 óta a Fed kormányzótanácsának tagja, 2010-ig a San Franciscó-i Fed elnökeként, azóta pedig alelnökként. Így komoly tapasztalata van a monetáris politikában \"békeidőben\" és a válságban is. Emellett Yellen előnye lehet, hogy az utóbbi években kifejezetten jól becsülte meg a gazdasági széljárást, 2007 decemberében például a Fed kormányzói közül ő volt az első, aki a hitelválságot és a recessziót reális eshetőségnek nevezte.
A piac kitörő örömmel fogadta Summers visszalépését, hiszen korábban attól tartottak, hogy elnökként gyorsabban fogná vissza a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlást és hamarabb lépne a kamatemelés útjára. Yellent viszont Ben Bernanke jelenlegi elnök örökösének tartják, aki sokkal óvatosabb, hosszabb távon elkötelezett lehet a laza monetáris politika mellett. Éppen ezért a hírre a dollár jelentősen gyengült az euróval szemben, a tőzsdeindexek pedig világszerte nagyot emelkedtek.
Reuters
