Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerb jegybank kétszer vásárolt dinárt a devizapiacon az elmúlt egy hétben, összesen 20 millió eurót fordítva az intervencióra. A bank széfjében 10,72 milliárd euró devizatartalék pihent július végén, amely héthavi import finanszírozására elég. További óvatos lépésként a hét elején nem változtattak a 11 százalékon álló alapkamaton. A májusi is júniusi vágás után szeptember volt a harmadik olyan hónap, amelyben elakadt a hitelköltségek mérséklése, annak ellenére, hogy a bank várakozásai szerint az infláció a következő hetekben visszatér a jegybank 4 plusz-mínusz 1,5 százalékos célsávjába.
A bank ugyan indoklásában a külső gazdasági hatásokat teszi felelőssé a kamat tartásáért, mondván, a Fed monetáris enyhítésének visszavonásával kapcsolatos spekulációk a többi feltörekvő devizához hasonlóan a dinárt is gyengítik, ám elemzők szerint az óvatosságra jó okot szolgáltatnak belső tényezők is. Ezek közül a legegyedibb körülmény − amelyet a pénzpiaci beavatkozás legfőbb okaként is emlegetnek − az új pénzügyminiszter személye. A mindössze 28 éves Lazar Krstic ugyan az amerikai Yale elitegyetemen szerezte diplomáját és a McKinsey menedzsment-tanácsadó cégnél is dolgozott, ám politikai tapasztalata egyenlő a nullával. Krstic kemény reformokat ígér − elsősorban a befektetőket elriasztó bürokrácia leépítése érdekében − és meg akar állapodni az IMF-fel egy hitelkeretről, amely javítaná Szerbia piaci megítélését. Állítása szerint meglesz ehhez a parlamenti támogatása is, ám a befektetők attól tartanak, hogy a koalíció baloldali szárnya meghiúsíthatja a törekvéseit, ami 2014 elején előrehozott választásokhoz vezethet.
A politikai válság nem hiányzik Szerbiának: a gazdasági növekedés üteme a második negyedévben éves összehasonlításban 0,7 százalékra hanyatlott az év első három hónapjában feljegyzett 2,1 százalékról. A költségvetés hiányát a GDP 4,7 százalékára lőtték be, ám várakozások szerint 5,1 százalék lesz. Az államadósság eléri a GDP 65 százalékát, a munkanélküliségi ráta 25 százalék.
Reuters
