Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A G20 államai megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a korábban elfogadott határidőkre kidolgozzák a pénzügyi rendszer szigorúbb szabályrendszerét. Ezen belül az egyik fő teendő az úgynevezett árnyékbankrendszer ráncba szedése, amiről még a pénzügyi válság hatására határoztak, miután az ide sorolható pénzügyi intézményeknek kulcsszerepük volt a krízis előkészítésében.
A hedge fundok és más pénzpiaci alapok a bankrendszeren kívül működve nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, így nem vonatkoznak rájuk a banki követelmények, például a tartalékképzési elvárások. Ebből fakadóan olcsóbb befektetési lehetőségeket ajánlhatnak ügyfeleiknek, jóval nagyobb kockázat mellett. Különösen a vállalatok kedvelik e szolgáltatókat, ugyanis jó lehetőséget nyújtanak a felesleges készpénzük megforgatására. A bankoknak viszont a rájuk vonatkozó szigorú szabályok megkerülésére kínálnak kerülőutat az árnyékban működők, ezért a kétféle bankrendszer szorosan összefonódott. A \"rendes\" bankrendszeren kívüli intézmények azonban átláthatatlanságuk miatt élen járnak a legkockázatosabb eszközök vásárlásában, amelyek bedőlése a 2008-as válság során óriási veszteségeket okozott nekik és ügyfeleiknek, jórészt végül az adófizetők kárára.
A G20 a szentpétervári csúcson pusztán megerősítette az árnyékbankrendszer intézményei körében kedvelt kockázatos ügyletek szigorúbb szabályozására magának adott határidőt, vagyis 2015 elejétől kellene életbe lépniük az új szabályoknak. A közös fellépéshez azonban a G20 legtöbb államában alapjaiban kellene átalakítani a belső jogi környezetet − hívták fel a figyelmet tanácsadó cégek.
Az Európai Bizottság (EB) a múlt héten hozta nyilvánosságra az árnyékbankrendszer szabályozására vonatkozó javaslatait. Ennek egyik eleme az összesen ezermilliárd euró eszközt forgató pénzpiaci alapokra vonatkozik, ezek tartják kezükben a rövid futamidejű banki és vállalati kötvények, illetve állampapírok negyedét. A tervezett új szabály szerint eszközeik tíz százalékát egy napon, 20 százalékát egy héten belül készpénzzé tehető eszközökben kellene tartaniuk, hogy egy pánikszerű pénzkivonási roham idején fizetőképesek maradjanak.
Az EB javaslata tartózkodik a fix kifizetést ígérő (constant net asset value, cnav) alapok betiltásától, csupán szerény, az eszközeik három százalékát elérő tartalékképzési követelményt írna elő ezeknek. Ez a szabály nem vonatkozna a pénzügyi teljesítményük után fizető alapokra, így a megkülönböztetés arra ösztönözné az előbbieket, hogy áttérjenek az utóbbiak megtérülésarányos gyakorlatára. A nemzeti pénzügyi felügyeleti hatóságok koordinációs szervezete, a globális bankreformot is kézben tartó Financial Stability Board (FSB), továbbá Franciaország és Németország túlzott kockázatosságuk miatt a cnav alapok betiltását követelte.
