Az indiai vidéki térségek fejlődése megragadta a helyi szóhasználatban privátbankoknak nevezett − azaz az állami szektorral szemben magántulajdonban lévő − pénzintézetek fantáziáját. A pénzügyi szolgáltatások szempontjából eddig érintetlen térségekben az első bankfiókok megjelenése körülbelül olyan jelentőséggel bír a helyi lakosság életében, mint a fejlett pénzügyi környezetben a prémium szolgáltatásokat nyújtó privátbanki szolgáltatások terjedése. Indiában az elmúlt öt évben a bonyolult üzleti környezet ellenére óriási fióknyitási verseny bontakozott ki a pénzintézetek között. A legnagyobb állami bank, a State Bank of India 4630-cal, csaknem másfélszeresére növelte fiókjai számát, de a nála jóval kisebbek is bőven ezer felett nyitottak új kirendeltségeket.
Ezek között nagyon sok a mikrofiók, amelyben esetenként mindössze ketten dolgoznak. Az ilyen egységek fenntartása minimális költséggel jár, ugyanakkor ott, ahol eddig semmiféle pénzügyi szolgáltatás nem volt elérhető, ezek megjelenése is forradalmi változásnak tekinthető. A magántulajdonú Axis Bank fiókhálózatában például a 2011. márciusi 40 százalékról 2013 márciusára 45 százalékra ugrott a vidéki kirendeltségek aránya. Az ICICI Bank 345 új fiókot adott át 2012−2013-ban, amelyek közül 152 található a vidéki régiókban. A bővülés ellenére egyelőre nem mondható el az 1,3 milliárd lakosú Indiáról, hogy mindenkit elérnek a bankok hálózatai. A Világbank adatai szerint 100 ezer lakosra hét bankfiók esik, szemben az OECD-országok átlagosan 30 kirendeltségével.
