Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alekszandar Vucics miniszterelnök-helyettes a napokban két prominens volt brit miniszterrel tanácskozott arról, hogy vállalnák-e a kormány-tanácsadói feladatot. Stephen Byers Tony Blair munkáspárti kormányának volt a tagja, Peter Lilley Margaret Thatcher és John Major konzervatív kabinetjében dolgozott, és jelenleg parlamenti képviselő. Mindketten voltak a kereskedelmi és ipari tárca vezetői Nagy-Britanniában − emlékeztetett a Balkan Insight.
A külföldi szakértők bevonásáról azt követően döntöttek, hogy a vezető kormánypárt júliusban elhatározta Mlagyan Dinkics gazdasági és pénzügyminiszter eltávolítását a kormányból. Vucics az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott több európai ország pénzügyi és gazdasági szakértőivel, közöttük a szexbotrányokba keveredett Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap volt vezetőjével. A szerbek leginkább ahhoz szeretnének bölcs tanácsokat kapni, hogy alakítsák át költségvetésüket, növeljék gazdaságuk teljesítményét és segítsenek új hitelmegállapodást kötni az IMF-fel.
A neves B92 belgrádi rádiónak Vlagyimir Grigorov közgazdász úgy nyilatkozott: szerencsésebb lenne nem magánszemélyek, hanem olyan, nemzetközileg elismert intézetek és intézmények tanácsait kérni, amelyek előnye, hogy nem kell figyelembe venniük befolyásos személyek és csoportok partikuláris érdekeit.
Az átalakított kormány új pénzügyminisztere a 29 éves Lazar Krstics lett, aki a McKinsey & Companyt hagyta ott új − rosszabbul fizető − állásáért. A Yale egyetemen végzett közgazdász-matematikus aktívan részt vesz a külföldi tanácsadók keresésében és a velük folytatott tárgyalásokban. A NIN című hetilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy megállapodásra kell jutni a Nemzetközi Valutaalappal, és azt ígérte, hogy a jelenlegi 6,5-ről a költségvetési hiányt 2014-ben minimum 4 százalékra csökkentik. Ennek érdekében a jövő évi költségvetésben magasabb bevételekkel és alacsonyabb kiadásokkal számolnak.
A szerb gazdaság számos problémája közül a legnagyobbak közé tartozik a munkanélküliség, amely jelenleg 27 százalékos. Az árakhoz, és különösen azok növekedéséhez képest alacsony a 380 eurós havi átlagfizetés. Mint a bne jelentette, némi reményt ad, hogy júliusban már harmadik hónapja lassult az infláció, 8,9 százalékkal haladta meg a tavalyit a júniusi 9,8 százalék után. A jegybank a múlt héten harmadik hónapja tartotta változatlanul 11 százalékon az alapkamatot, annak ellenére, hogy kitart előrejelzése mellett, amely szerint október végére a pénzromlás mértéke 3−6 százalékra csökken. Ez bőven lehetővé tenné a kamatok csökkentését, azonban a politikai bizonytalanság miatt egyelőre nem mernek lépni.
