Alig két évig tartott 1905 után Párizsban a harmadik őszi szalon botrányt okozó avantgárd mozgalma, a művészet történetében mégis máig tart a hatása. Annak idején a szakértők és a laikus közönség egyaránt felháborodott a rikító színektől éppúgy, mint a heves ecsetvonásoktól, amelyek háttérbe szorították a tartalmat a kolorit és a forma javára. Ezeket idézi fel szeptember 20-tól a bécsi Albertina reprezentatív nemzetközi tárlata, ahol az olajképek mellett grafikák, szobrok, dísztárgyak, bútorok, illetve a művészekre ható törzsi faragványok és maszkok is felsorakoznak majd. A kritikusok által \"vadaknak\" (\"fauves\") nevezett csoport élén Henri Matisse állt, akitől egyaránt bemutatnak csendéleteket, tájképeket és női figurákat, sőt bronz kisplasztikát is. A Matisse portréját (képünkön) megfestő André Deraintől egyebek közt a brit fővárosról festett sorozatait is bemutatja a bécsi múzeum, Maurice de Vlamincktől viszont épp a pipázó Derain arcképét. A nagy nevek még hosszan sorolhatók Georges Rouault-tól Raoul Dufyig − a kiállítás a karácsonyi szezon bécsi látnivalóit is gazdagítja, hiszen január közepéig látogatható.
