Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre több nyugdíjas hagyja el Németországot, hogy olcsóbb, de jó minőségű időskori ellátásban részesüljön más országokban, többek között Magyarországon. Az \"oma-exportnak\" csúfolt jelenség felhívja a figyelmet a német ellátórendszer válságára, a magyar falvakban viszont munkalehetőséget, bevételeket és kedves új szomszédokat jelent.
Németországban időskori ellátást kapni nem egyszerű: miközben az ellátásra szorulók száma folyamatosan nő és a nyugdíjak évek óta stagnálnak, az idősotthonok árai folyamatosan emelkednek, leginkább a gondozók hiánya miatt. Ennek hatására a német statisztikai hivatal szerint 2012-ben több mint 400 ezer német nyugdíjas nem engedhette meg magának az időskori ellátást a szülőhazájában, és ez a szám évente öt százalékkal emelkedik.
A megoldást egyre inkább a nyugdíjas-migráció jelenti: Csehországtól és Magyarországtól Görögországon át egészen Thaiföldig egyre több idősotthon rendezkedik be a német nyugdíjasok ellátására. Ezekben az otthonokban a német áraknál 30−50 százalékkal olcsóbban kaphatnak az idősek magas szintű ellátást, és a német nyugdíjból nívós egészségügyi ellátásra és általában kényelmes életre is futja.
A 2011-es magyar népszámlálási adatok szerint 5544 hatvan éven felüli német állampolgár élt Magyarországon két éve, a Guardian információi szerint azonban akkor 7146 német nyugdíjas élt magyarországi otthonokban. Számos cég specializálódott arra, hogy német nyugdíjasokat közvetítsen magyar otthonokba az interneten, amelyeket megfizethető árakkal, magasan képzett és németül beszélő személyzettel, kiváló egészségügyi ellátással és kényelmi szolgáltatásokkal népszerűsítenek. Ráadásul a magyar ellátást a német egészségkasszákon keresztül is ki tudják fizetni a vendégek. Az otthonokon kívül számos német nyugdíjas vásárol házat Magyarországon, hogy ott töltse az aranyéveit.
A Magyarországra települő német nyugdíjasok száma a válság óta összességében csökkent, de a kedvelt dél- és nyugat-dunántúli településekre ma is sokan érkeznek. A legnépszerűbb célpontok a gyógyvizű fürdőkkel rendelkező települések, illetve a környező kisfalvak, amelyek többségében még ma is olcsón lehet felújításra szoruló ingatlant vásárolni. Ingatlanközvetítők szerint a Sárvár környéki falvak piacát a válság éveiben a német nyugdíjasok tartották életben. Van olyan település, ahol csak az idei első félévben nyolc lepusztult ingatlant vettek meg. A népszerűségi listát Hévíz és környéke vezeti, de ott van az élmezőnyben Balf, Bük, Sárvár, Zalakaros, Gunaras, Harkány és a Balaton-felvidék is. A német vendégeket váró idősek otthonai is ezeken a településeken rendezkednek be.
A délnyugat-balatoni régió külföldiek által hosszú évek óta egyik legkedveltebb településén, Vörsön az ingatlanok csaknem fele külföldi tulajdonban van. Akadt, aki annak idején tíz telket vett, igaz, akkor még olcsón, szinte fillérekért lehetett vásárolni. Az egykor romos házakat rendbe hozták és rendben is tartják, folyamatos munkát adva jó néhány helyinek és környékbelinek. Farkas László polgármester szerint a falu nekik köszönheti, hogy sikerült kiépíteni a csatornahálózatot. A vörsi üzlet- és vendéglőtulajdonosok sem panaszkodnak. A szintén Somogy megyei Buzsákon már mintegy 200 ingatlan van elsősorban német nyugdíjasok tulajdonában − nyilatkozta lapunknak Kara Lajos polgármester. 2008-tól a betelepülés dinamikájában ugyan volt némi megtorpanás, ám a csisztai fürdő és a Balaton közelsége továbbra is jelentős vonzerő. A betelepülőknek köszönhető, hogy a helyi ingatlanpiac a válság ellenére is lendületben van. Vannak, akik szinte az egész évet itt töltik, de olyanok is akadnak, akik rendszeresen hazajárnak. A polgármester hozzátette, kivétel nélkül beilleszkedtek, átvették a helyi szokásokat, részt vesznek a kulturális életben, a különböző közösségi rendezvényeken, sőt a település fejlesztését anyagilag is segítik.
A betelepülő németek száma a 2011-es csúcs után − majd nyolc év folyamatos növekedés után − tavaly visszaesett. A csökkenésében része van annak, hogy a német nyugdíjak vásárlóértéke folyamatosan csökken, és Magyarországon is a korábbiaknál jóval magasabb rezsiköltségekkel kell számolniuk az ide költöző nyugdíjasoknak. Ennek ellenére 2013-ban ismét több német állampolgár élt Magyarországon, akiknek vélhetően jelentős része nyugdíjas. A trend pedig várhatóan folytatódik, legalábbis addig, amíg a német szociális szakemberek nem találnak megoldást a hazai ellátás problémáira.
