Lassan összeáll Jirí Rusnok megbízott cseh kormányfő kabinetje. A Milos Zeman államfő által kinevezett 52 éves miniszterelnök, aki korábban éppen a Zeman-kabinet pénzügyminisztere volt, sajátságos helyzetben van. Voltaképpen egyetlen parlamenti párt sem támogatja nyíltan formációját, másrészt a 200 fős prágai parlamentben minden jel szerint nem jön össze az előrehozott választásokhoz szükséges 120 szavazat. Egyrészt a cseh parlament módfelett szétforgácsolt, másrészt a Rusnok-kormány ugyan szakértői címkével bír, de erőteljesen szociáldemokrata színezetű, ezért a legerősebb ellenzéki párt, a cseh szociáldemokraták (CSSD) csak nehéz szívvel szavaznának ellene. Ráadásul a Mladá Fronta Dnes napilap adatai szerint több mint 80 képviselő 300 ezer korona (3,35 millió forint) feletti jelzáloghitellel rendelkezik, azaz nehezen mondana le a havi 58 ezer koronás (640 ezer forint) parlamenti alapfizetéséről.
A képhez hozzátartozik, hogy Zeman államfő korábban a CSSD elnökeként volt miniszterelnök, az eddigi összes miniszterjelölt így vagy úgy, de kötődik Zemanhoz, ami komoly törésvonalat, egyfajta kettős hatalmi gócpontot jelent a szociáldemokraták táborában. Jirí Rusnok közgazdász végzettségű, az ING holland biztosító nyugdíjalapjánál dolgozott eddig, vagyis pénzügyi téren a realitás talaján mozog. A kinevezett miniszterelnök szerint idén tartani kell a GDP-hez viszonyított 3 százalék alatti államháztartási hiányt, azonban nem kell mereven értelmezni a legfeljebb 100 milliárd koronás (1,15 ezer milliárd forint) deficitet, ami a GDP 2,8 százalékának felel meg − ennél némileg nagyobb, ám 3 százalék alatti lehet szerinte a hiány. \"Igyekezni fogunk tartani a hiányt, de nem olyan áron, hogy teljes ágazatok vérezzenek ki, hogy tovább zuhanjunk a szakadékba\" − mondta Rusnok, hozzátéve: a jövőre tervezett 105 milliárdos hiány az adott helyzet ismeretében reális.
A körvonalazódó Rusnok-kormánynak az árvíz utáni újjáépítésre is pénzt kell elkülönítenie. A leköszönő Necas-kormány erre 2 milliárd koronát (22,5 milliárd forint) szabadított fel, de ez nem elegendő. Rusnok jelezte, hogy a minimálbért is sürgősen emelni kell, mégpedig jó esetben akár augusztustól a mostani 8000 koronáról 8500-ra (95 ezer forintra). \"Mivel a minimálbér 2007 óta nem változott, bizonyára helyénvaló az emelése. Az 500 korona kompromisszumnak tekinthető\" − érvelt Rusnok, aki egyben a magánnyugdíjpénztárak működésének is híve. Csehországban 2013-ban nyitottak meg a magánnyugdíjpénztárak, ám június végéig csupán 70 ezren léptek be a rendszerbe, miközben eredetileg mintegy 500 ezerrel számoltak a 10,3 milliós országban.
A kormányfő a késő őszi vagy 2014. tavaszi választásokig nem akar döntést hozni a temelíni atomerőmű megépítésének ügyében. \"Az építkezés kezdete úgyis 2018-ban vagy 2019-ben várható, ezért néhány hónap halasztás nem oszt és nem szoroz\" − nyilatkozta a kinevezett kormányfő. Mivel Rusnok megbízatási ideje időben erősen behatárolt, csak ügyvivői, érdemi döntéseket nem hozó kormányként tekinthetünk csapatára, melynek parlamenti támogatottsága is erősen kétséges.
Reuters
