Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékos rekordalacsony szinten tartotta az eurózónában irányadó kamatrátát tegnapi ülésén az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi ECB-elnök elárulta, hogy nagy vita volt a tanácsbanl egy esetleges vágásról.
Az ECB-elnök a monetáris kondíciókkal − így az inflációval, a hitelpiac helyzetével, illetve a reálgazdasági konjunktúrával − kapcsolatban a szokásos nyelvezetet használta, a piacokat mégis meglepte, hogy a Fedhez és a Bank of Englandhez hasonlóan az ECB is makrogazdasági iránymutatás (forward guidance) bevezetéséhez próbálja igazítani a kamatpályára vonatkozó előrejelzését.
Iránymutatás számok nélkül
Bár újságírói kérdések tömkelege irányult arra, hogy Draghi nevesítse a konkrét makrogazdasági indikátorokat, de ilyenekről egyelőre nem tárgyalt a tanács. Mint Draghi fogalmazott, a kommunikációs eszköztár további finomhangolása még nem aktuális. Annyit azért elárult, hogy három pillérből állhat az előrejelzés, ami egyfelől a középtávú inflációs prognózisból, a reálgazdasági konjunktúra elemeiből, illetve a monetáris és hitelpiaci dinamikát jelző mutatókból lesz összerakva. Az iránymutatás bevezetéséről egyhangúlag döntött a tanács − hangsúlyozta Draghi, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy az ülésen ismét szó volt a negatív betéti rátáról.
Napi grafikonok
Meglepődött a piac
Ennél erősebb üzenet volt, hogy az ECB kommünikéje a Fed nyelvezetére emlékeztető módon kvázi ígéretet tett arra, hogy a mostani rekordalacsony szinten, vagy még ennél is alacsonyabban fogja tartani az irányadó kamatot egy meghosszabbított (extended) idősávon belül. A sajtótájékoztató alatt a befektetők heves euróeladásba kezdtek, ami a nap eleji 1,3-as euró/dollár jegyzést átmenetileg 1,289-ig nyomta és hatása még a délutáni forintpiacon is rövid ideig érződött.
\"A kilépés nagyon távoli\" − fogalmazott meglehetősen egyértelműen Draghi, hozzátéve, hogy bizonyos indikátorok alapján a monetáris bázis egyébként azáltal, hogy a bankok folyamatosan fizetik vissza az olcsó jegybanki hitelt, szűkül.
Finomodik a kommunikáció
Az ECB kommunikációja egyértelműen finomodik, ezt jelzi például az is, hogy Draghi szerint a kamatpályára vonatkozó iránymutatás bevezetésére most azért van szükség, mert nő mind a reálgazdasági, mind a piaci mutatók volatilitása. Előbbire példa, hogy a májusi 1,4 százalékos árindex főleg bázishatások miatt 1,6 százalékra ugrott júniusban. A piaci hullámzás legfeltűnőbb jele pedig, hogy május vége óta ismét divergálnak az eurózóna kötvényhozamai.
Míg a Fed jelzésére a német bundok alig 50 bázispontot emelkedtek, addig a spanyol és olasz hozamok 70−75 bázisponttal nőttek, illetve a politikai válság kiújulására a portugál hosszú hozamszint ismét a kritikus 7 százalék fölé ugrott. Portugália és Görögország helyzetével kapcsolatban Draghi egyébként optimistán nyilatkozott, szerinte a két országban rendben mennek a dolgok és az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült elérni a válságkezelés terén.
Lesz közös bankfelügyelet
Újságírói kérdésre Draghi elmondta, hogy szerinte jó irányba halad a közös európai bankfelügyeleti rendszer, és nem látja kockázatát annak, hogy a folyamat a vártnál sokkal lassabban halad. Mint fogalmazott: ha extra tőkeigény lépne fel a bankszektorban, annak pótlására a közös ESM alap direkt feltőkésítésén kívül is rengeteg felügyeleti módszer van, például a tulajdonosok felszólítása tőkeemelésre. Az ESM közbeavatkozására a legvégső esetben fog sor kerülni, de ennek előzetes feltétele valóban az lesz, hogy az ECB megkapja végre a felügyeleti jogosítványokat és életbe lépjen a bankuniós intézményrendszer.
