BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem jöttek be a cseh és a szlovák tervek

Csehországban és Szlovákiában is elmaradtak a várakozástól az e-útdíjtól remélt bevételek, mivel a rendszert üzemeltetők túl nagy részesedést tesznek zsebre.

2013. június 27. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Csehországban kezdetben csak a 12 tonnánál nehezebb teherfuvar-szállítókat érintette az e-útdíj, majd a kört tágítva, 2010-től a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre is kiterjesztették, 2011-től a környezetbarát buszok tarifája kedvezményes. Majd 2012 második felétől kedvezményt vezettek be: az a fuvarozó, aki 2012 második felében több mint 40 ezer koronát (460 ezer forint) fizet ki e-útdíjként, az összeg 10 százalékát visszakapja, 100 ezer korona (1,15 millió forint) felett pedig 13 százalékát. A rendszert első lépcsőben az osztrák Kapsch építette ki 970 kilométer sztrádán és főúton, a rendszer azóta 1300 kilométerre bővült. Idén az év elején mintegy 610 ezer jármű használta aktívan a rendszert.

Tavaly az állam 8,7 milliárd korona (100 milliárd forint) bevételre tett szert az útdíjból, ami rekordnak számít ugyan, ám eredetileg 10 milliárdos bevétellel számoltak, míg a 2011-es bevétel 8,1 milliárd korona volt. A tavalyi ugrás annak köszönhető, hogy 2012 januárjától átlagosan 25 százalékkal emelték a tarifákat. A 2007-es bevezetése óta együttesen 40 milliárd korona bevételt jelentett az államkasszának az e-útdíj, a befizetett összeg mintegy 57 százaléka származik a cseh fuvarozóktól, őket a szlovák, a lengyel, a magyar és a román fuvarozók követik. Idén és jövőre nem nőnek a tarifák. Az állam a bevételt a sztrádahálózat bővítésére és korszerűsítésére fordítja. A cseh számvevőszék szerint a mikrohullámú rendszer működtetése fajlagosan többe kerül, mint Németországban és Ausztriában (éves szinten mintegy 1,5 milliárd korona), a közlekedési tárca nem is cáfolta az állítást. A pénz mintegy harmadát elviszi a működtető társaság.

Szlovákiában az elektronikus útdíjrendszer 2010. január 1-jén indult, a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik és a buszok után kell fizetni. Az első évben 141,6 millió euró volt a bevétel, ebből 90 milliót kapott a rendszert üzemeltető SkyToll társaság (amely mögött az Ibertax-Santoll konzorcium áll). Majd 2011-ben 154,1 millió, 2012-ben pedig 155,5 millió euró volt a bevétel. Egy kilométer megtétele után 2 és 19 cent közötti összeget kell fizetni, attól függően, mekkora a jármű tömege, milyen a típusa és mennyire környezetbarát. A bevezetés viharosra sikeredett − éppen a gazdasági válság mélypontján történt, ráadásul a rendszer is akadozott, ezért a Szlovákiai Fuvarozók Uniója (UNAS) január és február folyamán több ízben is forgalomlassítással, az utak lezárásával tiltakozott. Az útdíj maradt, ám az első Fico-kormány legalább csökkentette a gázolaj jövedéki adóját.

A gps-gsm technológián alapuló szlovák útdíj összesen 2000 kilométer hosszú úthálózatot érint, amely idén további 220 kilométerrel bővül. Olyan útszakaszokat tesznek fizetőssé, amelyek közelében autópálya halad. Az e-útdíj, valamint a gazdasági válság okozta forgalomcsökkenés körülbelül 400 fuvarozó társaságot vitt csődbe, összesen 3 ezer tehergépjárművel. A szlovák rendszert 2012 végén mintegy 213,8 ezer jármű használta aktívan (fedélzeti egységgel, OBU-val ellátva). A befizetett összeg 43 százaléka származott külföldi járművek tulajdonosaitól, döntően a lengyelektől (17 százalék), csehektől (8,6 százalék) és magyaroktól (5 százalék).

A közlekedési tárca egy 2011-es dokumentuma szerint nem jöttek be az e-útdíjjal kapcsolatos várakozások. A rendszernek forrásokat kellett volna biztosítani a sztrádaprogram számára, ehelyett többletterhet jelent, amelyik elszívja az infrastruktúrára szánt pénzeszközök egy részét − olvasható az elemzésben. Csak 2012-ben bő 50 millió eurós veszteséget okozott a rendszer, mivel egyrészt a 3,5 tonnánál nehezebb járművek már nem vásárolnak matricát, másrészt az üzemeltető SkyToll társaságnak 2012-ben 93,5 millió eurót kellett fizetni, továbbá a gázolaj kisebb jövedéki adója egy év leforgása alatt 89,8 millió eurótól fosztja meg a költségvetést.

Sidó Zoltán
Sidó Zoltán

Ez is érdekelhet