Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Először van alkalma egy választott polgári kormánynak egy másik választott kormányt váltani Pakisztánban, mivel a politikai ciklusokat eddig a hadsereg szakította meg. A választási eredményt a pakisztáni üzleti körök optimizmussal fogadták, a karacsi tőzsdeindex rekordmagasságba ugrott, mivel Nawaz Sharif hagyományosan liberálkonzervatív gazdaságpolitikát képvisel. Ennek középpontjában a veszteséges állami vállalatok privatizációja, a költségvetési fegyelem megerősítése és az újraelosztás csökkentése áll. Sharif emellett infrastrukturális beruházásokban látja a jövőt, előző elnöksége alatt épült meg a Lahore−Iszlámábád autópálya, a mostani kampányban pedig a déli Karacsit ígérte gyorsvasúttal összekötni az északnyugati határon fekvő Peshawarral. A külpolitikában is sikeresnek számít Sharif; India mellett az ő idejében vált nukleáris nagyhatalommá Pakisztán és bár az utóbbi évtizedek legsúlyosabb konfliktusai is ez időre estek a két ország között, ennek döntő részét a hadsereg számlájára írja még Delhi is.
Sharif mostani ígérete szerint a jelenlegi szerény, évi 3 milliárd dolláros pakisztáni−indiai áruforgalmat megtízszerezi. Afganisztánra is külkereskedelmi partnerként tekint, és helyre akarja állítani a hagyományosan jó amerikai kapcsolatot. A kampány egyik érdekessége, hogy Sharif a \"török modellre\" hivatkozott, mondván, a vallásos középosztály megerősítése és a gazdaság stabilizálása a kulcs a hadsereg szerepének visszaszorításában. Az S&P jelenleg B besoroláson tartja Pakisztánt, de a választásokat követően a minősítő úgy vélte, ha Iszlámábádnak sikerül hitelmegállapodást kötni az IMF-fel, akkor felülminősítés következhet. Az Egyesült Államok pedig a katonai együttműködés függvényében az évi 500 millió dolláros fejlesztési segélykeret megduplázását ígérte.
Napi grafikonok
